Header Ads Widget

Nigel Farage-t kirúgták saját műsorából, mert kritizálta a romboló tüntetőket.


A konzervatív, bevándorlás-ellenes politikust meghívták az ITV Good Morning Britain adásába, ahol a műsorvezető azt kérdezte, hogy ha Németországnak joga volt eltüntetnie Adolf Hitler szobrait, akkor a „tömegeknek” miért nincs joguk a talapzatáról lerántani Edward Colson rabszolga-kereskedő bristoli szobrát?

Azért nem – válaszolta Farage – mert a szobordöntögetők csoportja „erőszakos csőcselékként” viselkedett és öntörvényűen határoztak egy egész várost érintő kérdésben. Majd hozzátette, hogy az igazságosság és az egyenlőségért folytatott harc „dicséretes cél”, de azzal vádolta meg a Black Lives Matter-t,(BLM) hogy az egy „baloldali” szervezet, amelynek célja a „rendőri erők felszámolása és bezárása”.

Ráadásul azt is megemlítette, hogy a BLM olyan mint az afganisztáni tálibok, akik szintén szobrokat döntögettek. Farage arra utalt, hogy az afgán keményvonalas iszlám csoport, amely évtizedek óta harcol a nemzeti kormány és az Egyesült Államok vezette külföldi csapatok ellen, 2001-ben elpusztította a Bamiyan tartományban lévő hatalmas és ikonikus Buddhákat, amelyek a 6. századból származtak és felbecsülhetetlen értékük volt.

Farage kijelentése után egy nappal, az LBC rádió vezetői behívatták a politikust és rövid megbeszélés után kirúgták őt a saját műsorából. A csatorna csak egy igen szűkszavú nyilatkozatot adott ki, amelyben köszönetet mondtak Nigelnek az “óriási hozzájárulásért, amelyet az LBC-nek korábban tett”, és további minden jót kívántak neki. Mindez olyan villámgyorsan történt, hogy a show producere is csak a médiából tudta meg, hogy a Brexit Párt elnökére már nem tartanak igényt.

Miután az anarchista tüntetők Sir Winston Churchill, Abraham Lincoln és Edward Colston szobrát is meggyalázták – ez utóbbit le is döntötték és a folyóba dobták – a szomorú folyamat Kolombusz szobrával folytatódott. Pedig Richmondban békésen indult a tüntetés, de aztán a felfedező szobrát lefújták sprayvel, a permetet meggyújtották, végül pedig a szobrot beledobták a közelben lévő tóba.

A George Floyd halála után kirobbant, világszerte tartó tüntetéssorozat egyik meghatározó eleme lett a köztéri szobrok ledöntése, megrongálása vagy elszállítása. Brit, belga és amerikai szobrok dőlnek le, emiatt pedig újra felizzott a vita a gyarmatosító és rabszolgatartó múlttal való szembenézésről.

Amerika felfedezőjének bostoni szobrát is megcsonkították, egyelőre ismeretlen tettesek. A fejét levágták és néhány méterrel odébb a Kolumbuszról elnevezett park füvére dobták.

A Black Lives Matter mozgalom Londonban is közzétett egy hatvanas listát azokról a szobrokról amelyek szerintük egytől-egyig kapcsolatba hozhatók a rabszolgasággal. A helyszínekről térkép is készült.

Sadiq Khan londoni polgármester pedig bejelentette, felülvizsgálják a brit főváros köztéri szobrait, a rabszolgatartók és ültetvényesek szobrait pedig várhatóan el fogják távolítani.

Válaszul a brit szurkolók szövetsége (Football Lads Alliance, DFLA) felszólította a tagjait, hogy védjék meg a szobraikat. A Facebook-oldalukon közzétett nyilatkozat szerint: „Az elmúlt napokban több száz üzenet érkezett olyan emberekről, akik csatlakozni akarnak hozzánk örökségünk védelme érdekében.” Majd hozzáfűzték, hogy „elég volt, elég. Ideje megvédeni, amit háborús hőseink az országért tettek.”

Szerdán több ezren követelték Oxfordban Cecil Rhodes politikus-bányamágnás szobrának eltávolítását. Rhodes a XIX. század második felének nagy hatású figurája, róla kapta nevét Rhodesia, egykori dél-afrikai ország, amiből Zambia és Zimbabwe lett. Gyémántkereskedő és erőszakos gyarmatosító volt, aki a tüntetők szerint a rasszizmus, az imperializmus és a fehér felsőbbrendűség szimbóluma. Örökségéből ugyanakkor többek között egy jelentős oxfordi ösztöndíjat is alapítottak, sok afrikai diák is ennek köszönhetően tanul itt. Az oxfordi vezetés nem támogatja, hogy eltávolítsák a szobrot.

Belgiumban közben II. Lipót király szobrát szállítják el Antwerpenből, miután hétvégén megrongálták és felgyújtották a tüntetők. II. Lipót Belgium királya volt 1865 és 1909 között, egyben a Kongói Szabadállam (mai Kongói Demokratikus Köztársaság) teljhatalmú vezetője, ahol brutális munkatáborokat tartott fenn az ültetvényeken. Uralkodása több millió halálos áldozata volt.