A kormány a novembertől életbe lépő alaptörvény-módosítás jogi kereteinek megfelelően újra kihirdeti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatti veszélyhelyzetet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) pénteken az MTI-vel.
A különleges jogrend fenntartására továbbra is szükség van, hiszen a Magyarországgal szomszédos Ukrajnában a fegyveres konfliktus és az annak következtében kialakult humanitárius katasztrófa elhúzódik, sőt a háború és a szankciók gazdasági hatásai Magyarországot is rendkívüli helyzet elé állítják – emelték ki.
A mostani módosítást indokolja a 2020-as, kilencedik Alaptörvény-módosítás is, amely meghatározta a különleges jogrend eseteit: hadiállapot, szükségállapot és vészhelyzet. Ehhez kellett igazítani bizonyos szabályozásokat is.
A veszélyhelyzet fenntartása a kormány számára megteremti a hatékony és gyors döntéshozatal jogi kereteit a háború elől menekülők megsegítéséhez, valamint Magyarország fizikai, gazdasági és energiaellátási biztonságának védelméhez.
A rendeletekre azért van szükség, mert november 1-jén életbe lép az az alkotmánymódosítás, amely a korábbi hat különleges jogrend - rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet - helyett három különleges jogrendet határoz meg: hadiállapot, szükségállapot és veszélyhelyzet. A most megjelent kormányrendeletek ennek megfelelően egyrészt megszüntetik, másrészt az új alkotmányos kereteknek megfelelően, 30 napra újra kihirdetik a háború miatt szükséges veszélyhelyzetet, illetve meghosszabbítják az október 31-én hatályos veszélyhelyzeti rendeletek hatályát, így ezek továbbra is hatályosak és alkalmazhatóak maradnak.
Ez azt jelenti, hogy nem kell megvárni, míg hivatalosan is hadiállapotot hirdet az Országgyűlés, ugyanis azok a hadkötelesek, akik nem akarnak bevonulni vagy igyekeznek megakadályozni besorozhatóságukat, gyakorlatilag szinte azonnal büntethetők lesznek.
Aki például a megjelenési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, bűntett miatt öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
- írja a blikk.
Fotó: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a Magyar Honvédségharc- és reagálóképességének növelése kapcsán elrendelt különleges műveleti gyakorlat után Újdörögdön 2022. szeptember 1-jén, mögötte Sándor Tamás vezérőrnagy, Simon Péter ezredes és Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka – Fotó: Vasvári Tamás / MTI
KAPCSOLÓDÓ CIKK
A globális pénzhatalmi elit kezében van minden hatalom, a gazdasági és politikai rendszerek, a politikusok és a globális médiák. Mindent előre elterveztek!! Hogy mi a tervük az emberiséggel? Kattints a részletekért
.png)
