A megjelentek egyöntetűen kinyilvánították: Elutasítják, hogy a gyár megépüljön. A lakosok, a városvezetőknek, és a különböző hatóságok által delegált képviselőknek, pl. katasztrófa védelemnek olyan kérdéseket is feltettek, amelyre csak hallgatás, vagy magyarázkodás, vagy-és elterelés volt a válasz. A város vezetése fel is rótta a megjelenteknek, hogy hogy nem bíznak a hivatalokban, a hivatali eljárásokban? Miért nincs meg a bizalom? Miért is? A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa.
1. Már 2020-ban elkezdték a gyárak szerződéseinek aláírásra való előkészítését. De csak 2023-ban vállalták fel a lakosság felé való nyilvános kommunikációt.
2. Az ipari területek a kincsnek számító legjobb minőségű hajdúsági löszhátra épülnek, mely Európában is, a kivételes, és ritkaságnak számító, kiváló minőségű úgynevezett csernozjom, vagy más néven mezőségi talaj. Ez a kiváló minőség Magyarország termőterületének alig 22%-át teszi ki. Érthetetlen, hogy a nemzeti kincsnek számító egyre kevesebb feketeföldet vonják ki örökre a műveléséről, az élelmiszerválság felé haladó mai világunkban. Összesítve a bekötőutakkal, biztonsági zónákkal több száz hektár, a többi üzemmel együtt meghaladja az 1000 hektárt.
3. Nagy felháborodást keltett, mikor rákérdeztek, hova lett a felső leszedett, több vagonnyi termőréteg föld? A hivatali válasz szemlesütve annyi volt, hogy majd szétterítik. Többen felháborodva bekiabáltak, miszerint „külföldre jó pénzért eladták. Mondják a kamion sofőrök”
4. A hatás, és környezettanulmányokban csak az építkezés első üteméről van szó. Nincs tisztázva, hogy ez az első ütem arányosan csak az egyharmada lenne a tervezettnek, vagy változhatnak az arányok?
5. Debrecen köztudottan egy mélyebb terület, így nagyobb a légszennyezés, mint egy magasabban fekvő területnél. Így jóval több a légzőszervrendszeri érintettség. A gyárak, üzemek idetelepítésével az arány még rosszabb lesz.
6. Debrecenben évről évre, egyre nagyobb gond, hogy száradnak a tavak, erdősávok, esik a kutak vízszintje. Ez mind a háztáji kiskertek, mind a gazdálkodókat ellehetetleníti. A tervezett üzem víz igényéről nincs pontos információ. napi 4000-6000m3/napi felhasználást is lehet olvasni, de nincs pontosítva hogy ez az első ütem, vagy a három ütem együttesen?
7. Az üzem vízszükségletét úgynevezett szürke vízből biztosítanák. Elismerték ugyanakkor, hogy ez a szürke víz technológia egy új fejlesztés. nincs még vele tapasztalat. Nincs információ, hogy mi lesz akkor, ha a gyár a sok ezer m3 vizet valami ok folytán nem kapja meg? Egy külföldi cég leállítaná a termelést? Erre még az eddigi tapasztalatok alapján nem volt példa.
8. Voltak Hajdúszoboszlóról is. Ők rengeteg példát elmondtak. Pl. Hajdúszoboszlón a termál-gyógyvíz készletet hogy terhelték le már sok-sok évvel ezelőtt. Ennek ellenére még további kutakat is fúrtak. Aggódó, életszerű példa is elhangzott: mi a garancia arra, hogy a gyár területén nem fúrnak egy saját üzemi kutat? Erre a kútra tesznek egy épületet, ami így ellenőrizhetetlenné válik.A hatóság emberei egy idegen állam tulajdonában lévő területre hogyan léphetnek be?
9. Félelemként merült fel, hogy így egy üzemi katasztrófa esetén a talajba kerülhetnek toxikus anyagok.
10. A hatóságok által betartandó biztonsági előírások említésére óriási indulat vihar szabadult el. Nagyon sok negatív példát felsoroltak: A Göd területén lévő üzemben számtalan szabálytalanságot tártak fel, és az onnan ide érkező lakosok ezekről számoltak be. Városuk lassan egyre élhetetlenebbé lesz. A monitoring kutakat betemették, folyamatos a hang, levegő és vízszennyezés, egyre több a betegség, a talajban és vízben toxikus anyagok, stb. sorolták hosszasan. Az ott lévő gyár környezetvédelmi bírságainak összértéke komolytalanul alacsony egy évi nyereséghez képest. Könnyedén kifizetik, a gyárat nem állítják le.
11. A hatástanulmányokat készítő cégek, szakértőnek mondott képviselői a nekik szögezett kérdésre zavartan ismerték el. Még nem jártak működő akkumulátor üzemben.
12. Egy másik feltett kérdésre még azt is elismerték, hogy nem ismerik teljesen a gyártási technológiát sem.
13. A szakértői vélemények úgy készültek, hogy a gyártól kapott adatokat egy programba betáplálták, és az szimulációk segítségével kiadott egy eredményt.
14. Tegyük hozzá, hogy egy olyan országból érkező vállalkozóktól érkeztek az adatok, ahol a Kínai Kommunista Párt által vezetett Minisztérium 2021-benpróbálta elsőnek elérni, hogy hiteles környezetvédelmi adatokat adjanak le a vállalatok!
15. Mennyire hitelesek ezek az adatok?
Továbbá:
16. A hevítési folyamatok miatt-/ kibocsátott, mintegy 20 féle vegyi összetevő, hova fog távozni, hogy fog lebomlani, kikerülhet–e a gyár területéről bármilyen formában?
17. A CATL nem tudta megadni, és figyelembe venni a számításainál a szomszédoslétesítmények pontos levegőterhelését, ezért azzal nem számolt. Egyedül az érdekeltségi körébe tartozó és azonos szakértő által készített SEMCORP jelentést és környezeti kibocsátást vette figyelembe.
18. A kiengedett jelentős mennyiségű vízgőz az üzem környezetének mikroklímáját megváltoztathatja, a meteorológiai viszonyokban változást okozhat.
19. A kibocsátott szennyezőanyagok légköri transzport útján a kibocsátás helyétől távolabb is eljuthatnak.
20. Az égető kemencék és fűtési kibocsátási pontok melegíteni fogják folyamatosan a környezetet, télen- nyáron egyaránt.
21. A gyárak területére leülepedő vegyi anyag a munkások, és szállító cégek által használt gépkocsikon keresztül a mindennapos közlekedésben is megjelennek, így tovább terjed a szennyezés.
22. Az is aggodalomra ad okot, hogy egy nemzetközi repülőtér közvetlenszomszédságában épülne a gyár.(légi baleset) Hosszan lehetne folytatni a sort, ahogy a lakosság tette fel a kérdéseket, és nem kapott érdemi válaszokat.
Összegezve: A Bizalmi elv elveszett. Elkeseredett, és csalódott emberek hagyták el a termeket. Milyen a sors: Külföldi médiumok beszámoltak az elmúlt napokban idevágó történésekről, ipari balesetekről. Mind németországi, mind francia országi üzemeknél egyaránt történtek ipari balesetek hasonló üzemekben. Egy aggódó és elkeseredett Debreceni lakos.
.png)
