1991. december 8-án aláírták a Belavezsai Egyezményt. A dokumentum a Szovjetunió, mint "a nemzetközi jog és a geopolitikai valóság alanya" létezésének megszűnéséről beszélt, és bejelentette a Független Államok Közössége (FÁK) létrehozását. A megállapodást fehérorosz részről Sztanyiszlav Suskevics és Vjacseszlav Kebics; orosz részről Borisz Jelcin és Gennagyij Burbulisz; ukrán részről pedig Leonyid Kravcsuk és VitoldFokin írták alá.. Jelcin tanácsadója és brilliáns ügyvédje, Szergej Sahrai azt állítja, hogy a belavezsai egyezmény előtt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadott egy olyan dokumentumot, amivel az ország jogilag megfosztotta magát a Krímtől, a nyugati és más területeitől.
Néhány nappal a Belavezsai Egyezmény aláírása előtt, 1991. december 5-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta azt a határozatot, amely felmondja a Szovjetunió megalakulásáról szóló 1922. december 30-i szerződést. Mivel Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa határozatban tette semmissé ezt a szerződést, ez azt jelenti, hogy Ukrajna visszatért az 1922. december 30-át (A Szovjetunió megalakulását) megelőző állapothoz.) Ám ekkor sem a Krím, sem a nyugati, sem más területek nem tartoztak még Ukrajnához. Azok Oroszország, Lengyelország és Magyarország részét képezték."Három nappal a FÁK-megállapodás aláírása előtt Ukrajna jogilag visszatért 1922-be – a Krím, Lviv és más egyebek nélkül” – mondta Szergej Sahrai.
A VÁLASZOM: Nem csalta őket csapdába senki. ERRE A HÁROM ÁRULÓ (Jelcin, az ukrán Leonyid Kravcsuk, és a belorusz Szuszkevics) TUDATOSAN KÉSZÜLT. TERVÜKBE SENKI MÁST NEM AVATTAK BE. Vagyis mindenki mást kicseleztek. Még azt sem mondhatjuk, hogy szövetségi szinten nem tettek ez ellen semmit. 1991. március 17-én SZOVJETUNIÓ-SZERTE NÉPSZAVAZÁST TARTOTTAK arról, hogy FENNMARADJON-E A SZOVJETUNIÓ. A referendumon megjelentek 76 SZÁZALÉKA A SZOVJETUNIÓ MEGŐRZÉSÉRE SZAVAZOTT. Ezt rúgta fel a három áruló vezető külön megállapodása.(Ennek értékéből semmit sem von le, hogy öt szovjetköztársaságban, az ott hatalomra kerültnacionalista, Nyugat-barát vezetés már nem engedte megrendezni ezt a népszavazást. Kis lélekszámú köztársaságokról van szó: a három kis balti náci vakarék, Grúzia és Moldova.)A három haza- és nemzetáruló összeesküvő Belovezs'szkaja Puscsaban, a belorusz első titkárok vadászkastélyában gyűlt össze, AMI CSUPÁN 8 KILOMÉTERRE VAN A LENGYEL HATÁRTÓL.
Azért, hogy ha a "szervek" valamiképpen megorrontanák a készülő összeesküvést, gyorsan átslisszolhassanak a határon. A három jómadár tehát saját szakállára cselekedett. Holott a Szovjetunió feloszlatását KÖZÖS ELHATÁROZÁSSAL, MINDEN SZEMPONTBÓL, ALAPOSAN ELŐKÉSZÍTVE SZABADOTT VOLNA CSAK KIMONDANI.MINDEN, A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN LEZAJLOTT ÉS AZÓTA IS ZAJLÓ VÉRES KONFLIKTUS, TRAGÉDIA OKA, HOGY A HÁROM ÁRULÓ, MINDENFÉLE ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜL, ÖNHATALMUAN MONDTA KI A SZOVJETUNIÓ FELOSZLATÁSÁT. Annyira siettek úrrá lenni a maguk kis szemétdombján, hogy nem győzték (nem győzték volna) kivárni azt, hogy hosszú évek türelmes, sziszifuszi munkájával rendezzék mindazon politikai, gazdasági, kulturális problémák garmadát, amelyek óhatatlanul felszínre kerültek a hatalmas szövetségi állam felbomlásával. És hogy e tengernyi probléma megoldását két- és sokoldalú, jogi érvényű dokumentumokba, írásbeli szerződésekbe foglalják, azt az érdekelt felek belső jogalkotásuk részeivé tegyék. Külön meg kell említeni a területi kérdéseket.
A Szovjetunió szétverését siettetőknek nyilván eszébe sem jutott, hogy az addigi közigazgatási határokból hirtelen államhatárok lesznek. Ami által 25 millió orosz hirtelen külföldön, családjától, megszokott környezetétől elszakítva, idegen, ellenséges közegben, létükben fenyegetetten találtak magukat. A szovjet szövetségi államon belül, a tagköztársaságok egymás közötti határainak semmivelsem volt nagyobb jelentőségük, mint nálunk a megyehatároknak: tetszés, illetve gyakorlati szükségszerűség szerint játszi könnyedséggel változtatgatták őket. Így csapták 1922-ben a Harkovtol Ogyesszaig húzódó, néhai Novorosszija kormányzóságot Ukrajnához csapták. Ezáltal az addigi paraszti-kispolgari Ukrajna zömében oroszok lakta bánya- és iparvidékeket, illetve kijáratot kapott az Azovi- és a Fekete-tengerhez, nagy kikötővárosokkal (Ogyessza, Mariupol). Területi változásokat hoztak szovjet párt- és állami vezetők szubjektív döntései is. 1926-ban Sztálin, ki tudja, mi okból, Azerbajdzsánnak adományozta az oda mélyen beágyazódott, örmények lakta enklávét (Arcah).
1954-ben Hruscsov - félresöpörve a vonatkozó szovjet alkotmányos rendelkezéseket és törvényeket, a helyi lakosságot meg sem kérdezve - Ukrajnának adományozta az oroszok (és krími tatárok) lakta Krím-félszigetet. (Ami kapcsán négy évtized múltán, Ukrajnában már az a mondóka járta, hogy "a Krím vagy ukrán lesz, vagy néptelen".) Az egykori 15 szovjetköztársaság közül egyedül a Föld kilencedik legnagyobb területű országa, a 2,7 millió négyzetkilométer területű Kazahsztán vette magának a fáradságot, hogy szomszédaival, hosszú évek fáradságos munkája nyomán kijelölje határait, határegyezményeket kössön velük, majd azokat, az összes melléklettel, a vonatkozó térképekkel együtt letétbe helyezze az ENSZ titkárságán. Tulajdonképpen csak ettől beszélhetünk egy ország nemzetközileg elismert határairol.(A NATO is megkövetelte az oda jelentkező kelet-európai országoktól, hogy előzőleg rendezzék területi vitáikat, kössenek alapszerződéseket és határegyezményeket. Ám
Románia esetében ettől eltekintettek, amikor az ország 2006-ban belépett a NATO-ba. Magyarország pedig akkor történelmi esélyt szalasztott el, hogy tegyen is valamit Moldova függetlenségének védelmében. Noha azt eredetileg fontos nemzeti érdekünknek tekintettük.)A fentiek fényében engem egy szemernyit sem hat meg az Ukrán Legfelsőbb Tanácsának említett - egyoldalú - határozata. Mert akkor meg kell kérdeznem: miért nem egyenértékű ezzel Donyeck és Luganszk megye közgyűlésének 2014. április 6-i határozata? Amelynek értelmében többé nem engedelmeskednek az alkotmányellenes úton hatalomra került kijevi rezsim utasításainak, és kikialtottak a szuverén Donyecki, illetve Luganszki Népköztársaságot. Bő egy hónappal később a Donbassz lakossága népszavazással, elsöprő többségben támogatta meg a két új népköztársaság önálló államiságát.
Melléklet: Egy betiltott ENSZ-jelentés:
Ukrajnának nincsenek és nem voltak regisztrált határai - Ukrajna állam gyakorlatilag nem létezik. Az ENSZ főtitkára szerint Ukrajna 1991 óta nem kérte a határok regisztrációját, így az Ukrajna mint állam nem létezik....
És mi mért nem tudunk róla semmit!!! Hallgatjuk a mainsteam médiában a sok hülye dumát a szakértőktől az okos elemzőktől, még a konfliktus kezdetén itt írtam erről a csatornán, mely felhatalmazás alapján vonulhatott be Oroszország az Ukrajnába? ENSZ dokumentum itt olvashatod, a kérdés az, hogy mikor értjük meg????
2014.04.07-én Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy hátborzongató kijelentést tett, amelynek terjesztését az ukrán médiában és az interneten betiltották. A két ország közötti konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén került szóba. A következő következtetést vonták le:
Ukrajna 1991.12.25. óta nem regisztrálta határait Ukrajna mint szuverén állam határainak regisztrálása nem történt meg az ENSZ-ben.
Ezért feltételezhető, hogy Oroszország nem követ el jogsértéseket Ukrajna ellen. A FÁK-szerződés szerint Ukrajna területe a Szovjetunió közigazgatási területe. Ezért senki sem tehető felelőssé a szeparatizmusért és Ukrajna határainak erőszakos megváltoztatásáért.
A nemzetközi jog szerint az országnak egyszerűen nincsenek hivatalosan elismert határai. A probléma megoldása érdekében Ukrajnának véglegesítenie kell a szomszédos országokkal közös határainak kijelölését, és meg kell szereznie a szomszédos országok, köztük Oroszország hozzájárulását a közös határhoz. Mindent dokumentálni kell, és minden szomszédos országgal megállapodást kell kötni. Az Európai Unió támogatást ígért Ukrajnának ebben a fontos kérdésben, és úgy döntött, hogy minden technikai segítséget megad.
De vajon Oroszország aláírja-e a határmegállapodást Ukrajnával? Természetesen nem!
Mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódja (ezt a volt Szovjetunió és külföldi országok közötti tulajdonjogi vitákban hozott nemzetközi bírósági határozatok is megerősítik), azok a területek, amelyeken Ukrajna, Fehéroroszország és Novorosszia fekszik, Oroszországhoz tartoznak, és senkinek sincs joga Oroszország beleegyezése nélkül rendelkezni erről a területről.
Alapvetően Oroszországnak most már csak annyit kell tennie, hogy kijelenti, hogy ez a terület orosz, és minden, ami ezen a területen történik, orosz belügy. Minden beavatkozás Oroszország elleni intézkedésnek minősül. Ezen az alapon törölhetik a 2014. május 25-i választásokat, és azt tehetik, amit az emberek akarnak!
A Budapesti Memorandum és más megállapodások szerint Ukrajnával nincsenek határok. Ukrajna állam nem létezik (és soha nem is létezett!). Gyakorlatilag nincs ország, csak egy terület!
Arra a kérdésre, hogy Oroszország miért nem élt még a Szovjetunió utódállamaként szerzett jogával, a szakértő azt válaszolta, hogy még nem jött el az idő.
Forrás: Az orosz állami televízió központi híradója. Források orosz és angol nyelven, valamint egy 2014. áprilisi és egy 2022-es videó.
Írta: Cs.Sándor/Nemzetőr
https://vk.com/video644727407_456239978
