"A háború a szomszédunkban van, a magyar emberekre nézve ez aggasztó és veszélyes. Miután az események a konfliktus kiterjedésének irányába mutatnak, a veszély folyamatosan nő, ahogy a fegyveres harc mérete is" – jelentette ki a magyar miniszterelnök.
Nem kétséges, hogy a háború egyre véresebb és egyre brutálisabb – mondta péntek reggel Orbán Viktor magyar kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: az a gondolat, amit mi természetesnek veszünk, hogy egy háború egyre brutálisabb, az megtorpanásra kényszeríti az embereket.
Mint mondta, ezt nem látta Brüsszelben az uniós csúcson. “A béke mellé álló országok és vezetők száma nem növekedett” – jegyezte meg, majd kiemelte, hogy
“hasonlóan az I. és a II. világháború idejéhez az európai emberek elindultak a béke irányába, mivel ahogy nő az áldozatok száma, úgy fordulnak az emberek a béke felé. Európa vezetői azonban továbbra is a háború pártján állnak. Közel vagyunk hozzá, hogy valamilyen békefenntartó csapatokat küldhetnek-e Ukrajnába”
– jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki hozzátette hogy a háború Magyarország szomszédjában van, a magyar emberekre nézve ez aggasztó és veszélyes. Miután az események a konfliktus kiterjedésének irányába mutatnak, a veszély folyamatosan nő, ahogy a fegyveres harc mérete is. Orbán Viktor azt mondta, egyre több pusztító fegyver bevetéséről döntenek és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát Ukrajna kezébe.
“Ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, amely reális veszély ebben a pillanatban”.
A kormányfő szerint az a kérdés, hogy hogyan jut a magyar hadsereg lőszerhez gyorsan és olcsón. Így a közös lőszerbeszerzés a magyar hadsereg olcsóbb és jobb ellátását segíti.
“Az ember hajlik arra, hogy mindenki intézze a saját ügyeit, hogy egy másik kontinensen mit gondolnak hazánkról, a háborúról, egy európai ügyről, annak nagy jelentősége nincs. Most azonban más a helyzet, hiszen a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet és akkor mindenkit érinteni fog”
– mondta Orbán Viktor. Kiemelte hogy a nyugat-európai, háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú.
“Azt gondolják, helyes Ukrajnát támogatni, de a világ azt mondja, hogy ez nem igaz. Nekik ez fontos, de itt a világháború vagy a világbéke kérdése forog kockán. Ez két különböző szempont, el kell fogadni, hogy a miénk legalább olyan fontos morális kérdés, mint az övék. Szerintünk erkölcsi alapon a béke mellé kell állni. Európában kisebbséghez tartozik az álláspontunk, a világban többségbe”
– vélekedett a kormányfő, majd megjegyezte, hogy “a direkt és indirekt zsarolások, nyomások mindennaposak. Bele akarnak préselni minket a háborúba”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nemzeti parlamenteket nem lehet megkerülni ebben a kérdéseben, ezért van jelentősége a békepárti határozatnak, amiről ma szavaz a magyar Országgyűlés.
A magyar álláspont az, hogy legyen tűzszünet, és ha van tűzszünet, akkor van esély arra, hogy kigondolják a béketárgyalás kereteit. Az áttörés a tűzszünet lenne, a magyar külpolitikának ez a célja – tette hozzá. A kormányfő szerint a baloldal háborúpárti, a határozati javaslat pedig egy jó alkalom lett volna ahhoz, hogy feladják a háborúpárti álláspontjukat és csatlakoznak a béketáborhoz. A vitában azonban nem látta jelét annak, hogy ezt megtették volna.
Az orosz támadás óta a munka nagy részét az köti le, hogy figyeljük a háborús eseményeket és megértsük, hogy a többi állam gondolkodása hogyan alakul – mutatott rá a kormányfő. Volt egy-két ország az első pillanatban, amelyek pontosan tudták, hogy mit csinálnak, látták, hogy „milyen mély ez a kút”.
Ennek ellenére nem a gyors tűzszünet és béketárgyalások álláspontját foglalták el, hanem bátran, büszkén és saját érdekeiket felmérve álltak bele a háborúba, ilyen volt például Amerika.
A miniszterelnök úgy folytatta: a nagy országok sodródtak ebben a helyzetben, a németek például ki akartak maradni ebből, sokszor nem akartak továbbmenni, támogatni a háborút, de mindig tovább lökték őket, sodródtak.
“Az a véleményem, hogy számos olyan ország van, amelyik nem akart ott lenni, ahol most van. Nem csak a nemzeti érdekek miatt, hanem mert látták, hogy egész Európa veszélybe sodródik”
– hangsúlyozta. Orbán Viktor rámutatott, hogy az uniótól két dolgot vár: azt, hogy legyen tartós béke és hogy az elért jólét szintjét őrizze meg. Megjegyezte, hogy ehhez képest a szankciók tönkre teszik az európai gazdaságot, vagyis az EU értelme megkérdőjeleződik az emberek fejében, mert a békét és jólétet, vagyis mind a két célt feladta.
“Mindenki érzi, hogy ha Európa tovább gyengül, annak a háborútól függetlenül tartós veszélyei lehetnek. Azon kell gondolkodni, hogy hogyan tudjuk elhárítani ezeket a hibákat és hogyan tudjuk az Unió rossz döntéseit kijavítani”
– jelentette ki a kormányfő hangsúlyozva, hogy a háborúpártiak veszélybe sodorták az egész Európai Uniót.
Szerinte az orosz szankciók hatásának a felmérése bonyolult feladat, ahhoz évek kellenek. “Óvatos volnék az orosz gazdaság megítélésében. Amiből ki lehet indulni, hogy 2015 után az Oroszországot érintő szankciókat vezetett be az Unió, majd pedig három év alatt az ország kiépítette az élelmiszer-gazdaságát” – idézte fel. A miniszterelnök aláhúzta, hogy végzetes hiba egy ország alkalmazkodóképességét megkérdőjelezni.
A magyar inflációval kapcsolatban leszögezte, hogy a kormány célja, hogy az infláció egyszámjegyűre csökkenjen az év végére. “Az inflációt nyakon kell ragadni és le kell törni” – fogalmazott, majd kiemelte hogy megjelentek az első jelei annak, hogy csökken az infláció.
“A háttérben a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal hatalmas erőkkel dolgozik. Nem engedjük, hogy inflációs spekuláció alakuljon ki és extraprofitra tegyenek szert”
– mondta és hozzátette hogy amíg magas az infláció, addig maradnak az árstopok, azonban az infláció csökkenésével idővel kivezetik azokat.
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Senki nem beszél az emberiséget súlytó valós problémák okairól és okozóiról, pedig az emberiség megnyomorítása egy tudatosan generált folyamat!! Részletek