A július 11-12-i vilniusi NATO-csúcs előtt heves vita alakult ki Ukrajna potenciális NATO-tagságáról és a Kijev számára javasolt biztonsági garanciákról.
Míg a kelet-európai nemzetek, például Lengyelország és a balti államok ragaszkodnak Ukrajna tagságához, Joe Biden amerikai elnök állítólag februárban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása „vörös vonal”.
Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor „kézzelfogható és hiteles biztonsági garanciákat” szorgalmaz a tagság helyett, és ezt Olaf Scholz német kancellár is osztja. Kelet-Európa, különösen Lengyelország és a balti államok továbbra is kiállnak Ukrajna tagsága mellett, bár Ukrajna NATO-csatlakozása gyakorlatilag háborúhoz vezetne.
Litvánia parlamentje például áprilisban határozatot fogadott el, amelyben felszólította Kijev tagságát a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozóján. Andrzej Duda lengyel elnök is megerősítette ezt az érzést, remélve, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű utat biztosít Ukrajna jövőbeni szövetségi tagságához.
Míg Jens Stoltenberg NATO-főtitkár konszenzusra utal a szövetségen belül Ukrajna felvételével kapcsolatban, ez nem teljesen pontos. Míg Kijev 2008-ban kilátásba helyezte a csatlakozást, ez nem jelenti a közelgő vagy előre látható felvételt.
Nevezetesen, hogy Ukrajna NATO-ba való felvétele ellen a legnyilvánvalóbb ellenállás az Egyesült Államokból érkezett, a Moszkvával folytatott jövőbeni tárgyalások lehetséges bonyodalmakra hivatkozva. A nyugati országok a tagság helyett biztonsági garanciákat javasolnak Ukrajnának. Forrás
.png)
