A világ vezetői megpróbálnak konszenzusra jutni az éghajlatváltozás elleni fellépésről és az alkalmazkodásról. Az Egyesült Államok 3 milliárd dolláros új klímafinanszírozást jelentett be, míg Franciaország az atomenergiát szorgalmazta a kibocsátás csökkentésének módjaként.
Olaf Scholz német kancellár a szén, az olaj és a gáz fokozatos megszüntetésére szólított fel a szombati dubaji COP28 csúcstalálkozón.
"Most mindannyiunknak szilárd eltökéltséget kell mutatnunk a fosszilis tüzelőanyagok – mindenekelőtt a szén – fokozatos megszüntetése iránt. Ezen a klímakonferencián erre vitorlázhatunk" – mondta Scholz a világ minden tájáról érkező delegációknak.
Scholz elmondta, hogy Németország számos tiszta energiamegoldás fejlesztésében élen jár, és megismételte Németország ígéretét, hogy 2045-re klímasemleges lesz.
"A technológiák megvannak: szélenergia, fotovoltaika, villanymotorok, zöld hidrogén" – tette hozzá.
A csúcstalálkozón több mint 100 ország a fosszilis tüzelőanyagok "fokozatos megszüntetésére" szólított fel a "fokozatos csökkentés" helyett, Kamala Harris amerikai alelnök szombaton csatlakozott a felhívásokhoz.
A környezetvédő csoportok üdvözölték a Scholz által kitűzött célokat, de azt mondták, hogy kormánya nem tett eleget a kérdésben.
"Míg a német kormány pozitív jelzéseket küld Dubajban, Németországban először bírósági ítéletekre van szükség ahhoz, hogy cselekvésre kényszerítsék a kormányt" - mondta Viviane Raddatz, a WWF németországi klímapolitikai vezetője.
Martin Kaiser, a Greenpeace németországi ügyvezető igazgatója szerint Scholzból hiányzik a "következetesség és a hitelesség" klímapolitikájában.
Több mint 100 ország vállalta, hogy megháromszorozza a megújuló energiaforrásokat
Scholz megismételte azt a felhívást is, hogy 2030-ra háromszorosára kell növelni a megújuló energiaforrások bővítését.
"Még mindig van lehetőség arra, hogy ebben az évtizedben eléggé csökkentsük a kibocsátást ahhoz, hogy elérjük a 1,5 fokos célt" - mondta.
"Állapodjunk meg itt Dubaiban két kötelező célkitűzésben: az egyik a megújuló energia bővítésének megháromszorozása, a másik pedig az energiahatékonyság megduplázása - mindkettő 2030-ig."
Legalább 118 nemzet egyezett bele a célkitűzésbe, köztük Brazília, Nigéria, Ausztrália, Japán, Kanada és Chile. Kína és India jelezte támogatását, de eddig hivatalosan nem támogatta az ígéretet.
Scholz elmondta, hogy Németország már 6,5 milliárd dollárt (6 milliárd eurót) költött a nemzetközi klímafinanszírozásra, és további 100 millió dollárt (92 millió eurót) ígért egy új klímaalapra, amelyet a csütörtöki csúcstalálkozón hoztak létre.
Kiemelte a Németország és Chile által társelnökölt, 36 nemzetből álló "Climate Club" törekvéseit is, amelynek célja, hogy fenntarthatóbbá tegye a rendkívül szennyező iparágakat a fejlődő országokban, de felszólította az olyan országokat, mint Kína és az Öböl-államok, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget ezen a területen.
"Azoknak az országoknak, amelyek jóléte óriási mértékben nőtt az elmúlt évtizedekben, és amelyek nagymértékben hozzájárultak napjaink globális kibocsátásához, szintén felelősséggel tartoznak: nekünk is szükségünk van az Önök támogatására" - mondta.
A vezetők megbeszélést folytattak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozásáról
A COP28-on az amerikai alelnök új, 3 milliárd dolláros (2,8 milliárd eurós) ígéretet tett a Zöld Klíma Alapnak, amely segíti a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és az éghajlatváltozás mérséklésében.
"Ez egy döntő pillanat. A mai cselekvésünk, vagy ami még rosszabb, tétlenségünk ... emberek milliárdjainak életére lesz hatással az elkövetkező évtizedekben" – mondta Harris.
Elismerte azonban, hogy "van még tennivaló".
Mia Mottley barbadosi miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a főbb országoknak és pénzügyi intézményeknek többet kell tenniük a nemzetközi éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása érdekében.
"A veszteség és a kár azonban önmagában csak egy része az egyenletnek" - mondta. "Mert minden dollárért, amit a katasztrófa előtt költünk, 7 dollárt takaríthatunk meg károk, sőt életek elvesztését is."
Néhány küldött szkeptikus volt a nemzetközi klímafinanszírozással kapcsolatban.
Kelet-Timor elnöke, José Ramos Horta elítélte az általa "cápahiteleknek" nevezett hiteleket, amelyek olyan adósságokkal terhelik a fejlődő országokat, amelyeket nem tudnak könnyen kiheverni.
Ferenc pápa, aki rossz egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a csúcstalálkozón, eközben reményét fejezte ki, hogy a COP28 "fordulópont" lesz Pietro Parolin bíboros vatikáni államtitkár dubaji beszédében.
"Sajnos nem tudok jelen lenni veletek, ahogy nagyon szerettem volna. Ennek ellenére veletek vagyok, mert az idő rövid" – mondta üzenetében a pápa.
Brazília azt állítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása finanszírozhatja a megújuló energiaforrásokat
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök vékony vonalat húzott aközött, hogy megvédje országa részvételét a 23 tagú OPEC+ olajtermelő országokban, és megpróbálja kikényszeríteni a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást.
"Fontos számunkra, hogy részt vegyünk az OPEC+-ban, mert meg kell győznünk az olajat termelő országokat, hogy fel kell készülniük a fosszilis tüzelőanyagok megszüntetésére" - mondta Lula szombaton. "A felkészülés azt jelenti, hogy a pénzt befektetésre fordítják, hogy az olyan kontinensek, mint Afrika és Latin-Amerika, előállíthassák a szükséges megújuló üzemanyagokat, különösen a zöld hidrogént" - tette hozzá.
Brazília bányászati és energiaügyi minisztere, Alexandre Silveira azt mondta: "Lula elnök vezetésével az olajbevételeket tiszta és megújuló energia finanszírozására akarjuk fordítani."
Brazília Dél-Amerika legnagyobb olajtermelője, napi 4,6 millió hordó olajjal és gázzal, amelyből 3,7 millió hordó nyersolaj.
Franciaország és mások az atomenergia bővítésére szólítanak fel
Az atomenergia, egy nem megújuló energiaforrás, amely nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, szintén szerepelt a COP28 napirendjén.
Egy több mint 20 nemzetből álló csoport, köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada és Ghána szorgalmazta, hogy az atomenergia termelése 2050-re megháromszorozódjon.
"Itt szeretném megismételni, hogy az atomenergia tiszta energia, és ezt meg kell ismételni" - mondta Emmanuel Macron francia elnök.
Franciaország villamos energiájának mintegy kétharmadát atomenergiából nyeri - többet, mint bármely más iparosodott ország.
"Az atomenergia visszatért" – tette hozzá Macron.
Az atomenergia kritikusai szerint hulladéktárolási kihívásokat jelent, és biztonsági kockázatot jelent. Németország áprilisban fokozatosan megszüntette az atomenergiát, több mint egy évtizeddel a japán fukusimai nukleáris baleset által kiváltott kormányzati döntés után.
(dpa, epd, AP, Reuters, AFP)
