Az ország az Ázsiát és Európát összekötő tengeri átjáró fejlesztésére összpontosít. Nevezetesen, az orosz nukleáris ügynökség, a Roszatom nemrégiben két RITM-200 reaktort mutatott be.
Ezek fogják hajtani az új jégtörőt, Chukotkát. A sarkvidéki jég olvadása lehetővé teszi ezt a terjeszkedést.
Oroszország előrenyomulása az Északi-sarkvidéken lendületet kapott az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó nyugati szankciók miatt.
Moszkva most az északi-tengeri útvonalat keresi, hogy szénhidrogén-exportját Ázsia felé irányítsa.
A gazdasági nyomás közepette Vlagyimir Putyin elnök kiemelt prioritásként jelölte meg az északi-tengeri útvonalat.
Az ukrajnai konfliktust követően Oroszország 20-ig mintegy 2035 milliárd eurót különített el erre a projektre. Ez a beruházás stratégiai váltást jelez a nemzetközi szankciókra adott válaszként.
Az északi-tengeri útvonal jelentős növekedést mutat. A kikötői megállók száma négyről tizenegyre nőtt, egészen Vlagyivosztokig.
Oroszország megerősíti stratégiai jelenlétét az olvadó Északi-sarkvidéken. (Fotó internetes reprodukció)
Oroszország megerősíti stratégiai jelenlétét az olvadó Északi-sarkvidéken. (Fotó internetes reprodukció)
A Roszatom adatai tízszeres növekedést mutatnak a teherforgalomban az elmúlt évtizedben, ami alátámasztja az útvonal növekvő jelentőségét.
Ezeknek a vállalkozásoknak a finanszírozása továbbra is kihívást jelent a szankciók miatt. Malte Humpert, az Északi-sarkvidéki Intézet munkatársa rámutat a finanszírozás összetettségére, különösen a jelenlegi geopolitikai feszültségek közepette.
Jó példa erre a szigorúan szankcionált Arctic LNG 2 gázprojekt.
Oroszország sarkvidéki flottája bővül
A logisztikai akadályok is nyilvánvalóak. Oroszországnak nehézségei vannak a jelenleg barátságtalan nemzetek technológiájának helyettesítésében.
LNG-tartályhajóihoz pótalkatrészeket keres harmadik országokból, különösen az ázsiai országokból, amelyek nyugati technológiára támaszkodnak.
Oroszország sarkvidéki flottája bővül, 30 hajó üzemel és 33 építés alatt áll. Alekszej Lihacsov, a Roszatom munkatársa szerint a jövőben akár 100 Arctic osztályú hajóra is szükség lehet.
2030-ra Oroszország célja, hogy több mint 190 millió tonna rakományt szállítson ezen a sarkvidéki útvonalon. Bár nem vetekszik a Szuezi-csatorna kapacitásával, rövidebb utat kínál Ázsiába.
A fokozott sarkvidéki hajózással környezeti kockázatok járnak. A nem jég besorolású olajszállító tartályhajók nagy kockázatot jelentenek az olajkiömlés szempontjából.
Ez az olvadó jég olyan globális hatalmak figyelmét is felkelti, mint az Egyesült Államok és Kína.
Oroszország katonai felvonulása az Északi-sarkvidéken magában foglalja a régi bázisok felújítását és fejlett fegyverek telepítését.
Az Északi Flotta kiterjedt hadgyakorlatai rávilágítanak az Északi-sarkvidék fokozódó geopolitikai jelentőségére és a jövőbeli konfliktusok lehetőségére.
