A hatalmas indiai-csendes-óceáni vizeken Kína és India, mindkét feltörekvő hatalom, csendben versenyeznek haditengerészeti flottájuk fejlesztéséért.
Mindegyik célja egy harmadik repülőgép-hordozó elindítása, amely új korszakot jelent tengeri erejükben.
Kína legújabb kiegészítése, a Fujian, növekvő haditengerészeti erejének bizonyítéka. A 2022-ben indított hordozó beárnyékolja elődeit.
Egyedülálló tulajdonsága, az elektromágneses katapultok lehetővé teszik a nehezebb, felfegyverzettebb repülőgépek hatékony indítását.
Ez a technológia felülmúlja a régebbi síugró módszert, amelyet Liaoning és Shandong, Kína első hordozói használtak.
Eközben India reagál Kína haditengerészeti terjeszkedésére. Már két fuvarozót üzemeltet: az orosz gyártású INS Vikramadityát és az őshonos INS Vikrantot.
A harmadik terve folyamatban van. Ez a lépés ellensúlyozza Kína befolyását a kulcsfontosságú óceáni régiókban, biztosítva India jelenlétét a stratégiai vizeken.
A Fujian képességei figyelemre méltóak. 2017 óta építés alatt áll, és a közelmúltban tesztelésre költözött.
Haditengerészeti erőjáték: India és Kína óceáni versenye - Fujian. (Fotó internetes reprodukció)
Tengeri hatalmi játék: India és Kína óceáni versenye – Kína Fujianja. (Fotó internetes reprodukció)
Ez a tevékenység jelzi, hogy készen áll a frontvonalbeli feladatokra. A nem nukleáris és hagyományos üzemanyaggal működő Fujian méretben vetekedhet az amerikai Nimitz osztállyal.
Mérete ellenére üzemanyag-típusa bizonyos működési korlátokat sugall.
Kína haditengerészeti növekedése nem elszigetelt. India szorosan figyeli, erősítve saját erőit. Stratégiája magában foglalja a fuvarozók pozicionálását a Bengáli-öbölben és az Arab-tengeren.
Ez az elhelyezés lehetővé teszi a keletről, különösen Kínából érkező potenciális fenyegetésekre való reagálást.
A Fujian szerepe kulcsfontosságú, különösen egy tajvani konfliktus esetén. A kínai stratégiák gyakran magukban foglalják ezt a fuvarozót.
Válaszul az Egyesült Államok és szövetségesei az ellenintézkedésekre, elsősorban tengeralattjárókra és rakétákra összpontosítanak.
Mind Kína, mind India ismeri az indiai-csendes-óceáni térség stratégiai értékét. Haditengerészeti fejlesztéseik a flotta méretéről, képességeiről és elérhetőségéről szólnak.
A győztes jelentős előnyre tesz szert ezen a nagy téttel bíró versenyen ezeken a kritikus vizeken.
Ez a tengeri rivalizálás rávilágít a növekvő geopolitikai feszültségekre.
Kína növekvő befolyása India reakcióját váltja ki, mivel mindkettő célja a létfontosságú tengeri útvonalak uralása az erőforrásokban gazdag indiai-csendes-óceáni térségben.
Orosz gyártású indiai INS Vikramaditya. (Fotó internetes reprodukció)
Az Egyesült Államok, a vezető tengeri hatalom, közelről figyeli Kína fejlődését, amely megkérdőjelezi státuszát.
India, amely tipikusan semleges, most a nyugati haditengerészeti normák felé hajlik, jelezve a globális tengeri hatalom eltolódását.
Ez a korszak a tengeri stratégia változását jelenti, a regionális hatalmak proaktív szerepet vállalnak a globális biztonságban, potenciálisan átalakítva a modern tengeri hadviselést és diplomáciát.
Kína és India hordozói fejlődése mércét állít fel az olyan regionális haditengerészetek számára, mint Japán és Ausztrália, befolyásolva haditengerészeti stratégiáikat.
Ennek a kínai-indiai rivalizálásnak az eredménye alakítja a nemzetközi tengeri dinamikát, hangsúlyozva a haditengerészeti hatalom szerepét a globális politikában.
Ahogy ezek a nemzetek bővítik flottájukat, növelik mind a védelmi, mind a diplomáciai befolyást, a haditengerészeti erő egyenlő a geopolitikai hatalommal.
Fotó: India és Kína óceáni versenye – Kína Fujianja. (internetes reprodukció)
