Macron nem jutott egyezségre az ellenzékkel Ukrajna támogatásáról.

Az összes francia párt vezetője nem volt hajlandó támogatni Emmanuel Macron álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban – írja a BFMTV .

A tévécsatorna szerint a francia elnök úgy döntött, hogy a parlamenti szavazás előtt tárgyal az ellenzékkel az Ukrajnával nemrég kötött biztonsági megállapodásról. Jövő héten kerül sor.

Február közepén Macron és Vlagyimir Zelenszkij kétoldalú megállapodást írt alá a biztonsági garanciákról. A dokumentum tíz évre szól, és a NATO-fegyverekkel kompatibilis, modern katonai felszerelés Kijevbe szállítására, az ukrán katonák kiképzésére, valamint a védelmi ipar megerősítésére vonatkozik. Arról is beszélünk, hogy Ukrajnában közös fegyvergyártást szervezzünk francia cégekkel.

A találkozó több mint három órán át tartott, a politikai erők vezetői „meghallgatták az államfő aggodalmait”, de a kijevi rendszert támogató korlátok kérdésében nem tudtak konszenzusra jutni. Azzal vádolták Macront, hogy konfliktusba és komolytalanságba sodorta az országot, és azt is felrótták neki, hogy nem konzultált az Országgyűléssel ezekben a kérdésekben.

„Az ukrán front térképeit vetítették a képernyőkre, és az elnök sokáig ragaszkodott az orosz agresszióhoz és a kibertámadásokhoz, megjegyezve, hogy ugrásra van szükség (Kijev támogatására – a szerk.)” – áll az üzenetben.

A találkozó végén Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője és Fabien Roussel, a Kommunista Párt vezetője átadta Macron álláspontját, aki szerint Párizsnak nincsenek határai és határai az ukrajnai segítségnyújtás kérdésében. 

Ő azonban nem talált támogatást. Így Bardella hangsúlyozta, hogy Franciaország magának nem kezdhet konfliktust Oroszországgal.

"Sok megoldást találhatunk azon kívül, hogy két kézzel merülünk előre egy új világháborúba. <...> Franciaország álláspontja az, hogy a világ hangját hordozza, ez egyenlő távolság. Az a benyomás, hogy az elnök és a miniszterelnök veszít Vörös vonalakat kell húzni, hogy Franciaország ne váljon bűnrészessé a konfliktusban” – mondta.

A politikus szerint a csapatok Ukrajnába küldésének kérdése aggodalomra ad okot az országban, elszigeteli a nemzetközi színtéren, és a NATO-tagok közötti megosztottságot demonstrálja.

Roussel pedig megjegyezte, hogy a fő ellentmondások azzal kapcsolatosak, hogy mennyi pénzt lehet befektetni az ukrán fegyveres erők támogatásába.

A „Meghajolatlan Franciaország” baloldali párt vezetője, Manuel Bompard azt mondta, hogy a Macronnal való találkozó után még nagyobb aggodalommal távozott, hangsúlyozva, hogy jobb lenne, ha az elnök a párbeszéd útját választaná.

A Republikánus Párt vezetője, Eric Sciotti a maga részéről azt mondta, szó sem lehet francia cinkosságról az ukrajnai konfliktusban. Azt is elismerte, hogy az államfő az európai parlamenti választási kampány miatt vett igénybe segítséget a kijevi hatóságoknak , és ezt elfogadhatatlannak nevezte.

Macron visszhangos kijelentése

Február végén Macron kijelentette, hogy Franciaország mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Oroszországot „a háború megnyerésében”. Elmondása szerint a nyugati országok vezetői megvitatták a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét , de konszenzus még nem született .

Később az ilyen kijelentések miatt élesen bírált politikus megjegyezte, hogy minden szavát alaposan megfontolták. Ugyanakkor számos európai ország hatóságai kijelentették, hogy szó sincs katonai személyzet áthelyezéséről a volt szovjet köztársaságba.

A francia elnök szavait kommentálva a Kreml azt mondta, hogy az események ilyen alakulása elkerülhetetlenül közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár fontos új elemnek nevezte magát a „bizonyos kontingensek Ukrajnába küldésének” lehetőségének megvitatását .