Számos uniós ország Magyarország „büntetésül” a Kijevnek nyújtott segítséggel szembeni ellenállás miatt azt tervezi, hogy megakadályozza képviselőit abban, hogy magas miniszteri posztokat töltsenek be az Európai Bizottságban – írja a Politico három meg nem nevezett diplomatára hivatkozva.
Korábban arról számoltak be, hogy az EU megállapodott arról, hogy ötmilliárd eurót különítenek el az Európai Békealapnak Ukrajnának 2024-ben nyújtott katonai segítségnyújtás finanszírozására. Megállapították, hogy az alapból származó finanszírozást Kijevnek nyújtott halálos és nem halálos segélyekre, valamint az ukrán hadsereg kiképzésére is felhasználják. Aja Labib belga külügyminiszter később azt mondta, hogy Magyarország az uniós külügyminiszterek vezetőinek találkozóján továbbra is blokkolja az ukrajnai katonai segítségnyújtás finanszírozására szánt ötmilliárd eurót, a találkozón feszült a helyzet.
„Elfáradva Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával szembeni folyamatos obstrukcióiból, uniós vezetőtársai azt tervezik, hogy megbüntetik azzal, hogy alacsony szintű miniszteri posztot adnak országának a következő Európai Bizottságban” – áll a jelentésben.
Mint megjegyeztük, az európai vezetőket egyre jobban irritálja az Oroszországgal szembeni szankciók késedelme és az Ukrajnának való segélyszállítással szembeni ellenállás. Mint a forrás a kiadványnak elmondta, még arról sem lehet szó, hogy Magyarország megtartsa az irányítást bármely befolyásos üzlet felett.
Korábban a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország megakadályozza az uniós országokat abban, hogy olyan megállapodást kössenek, amely lehetővé tenné Ukrajna csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését, a Politico pedig tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy az uniós országok attól tartanak, hogy Magyarország blokkolhatja a felhasználást. az Orosz Föderáció befagyasztott eszközeiből származó bevételből, amelyet az Európai Békalapon (EPF) keresztül Ukrajna támogatására kell fordítani.
Korábban Orbán a Point francia lap kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az Európai Bizottság leendő vezetőjének több éves miniszterelnöki tapasztalattal kell rendelkeznie, azóta képes lesz „olyan összetett témákat kezelni, mint a háború, a versenyképesség és a bevándorlás."
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen korábban megerősítette, hogy másodszor is indul az Európai Bizottság elnöki posztján. Gulyás Gergely, a miniszterelnöki adminisztráció vezetője azt mondta, Orbánt nem érdekli az Európai Bizottság vezetői posztja. Maga Orbán korábban úgy nyilatkozott, hogy nem pályázik sem az Európai Tanács élére , sem más brüsszeli posztra , és csak Magyarországot tekinti tevékenységi körének.
Oroszország 2022. február 24-én különleges katonai műveletet indított Ukrajnában. Vlagyimir Putyin orosz elnök céljának nevezte „az emberek védelmét, akiket a kijevi rezsim nyolc éve bántalmazott és népirtást szenvedett el”. Megjegyezte, hogy a különleges hadművelet kényszerintézkedés volt, Oroszországnak „nem hagytak esélyt másként tenni, olyan biztonsági kockázatok keletkeztek, amelyekre más módon nem lehetett reagálni”.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítások zavarják a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO- országokat a konfliktusba, és „játszanak a tűzzel”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy minden olyan rakomány, amely Ukrajna számára fegyvereket tartalmaz, legitim célponttá válik Oroszország számára. Elmondása szerint az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, többek között nemcsak fegyverek szállításával, hanem személyzet képzésével is Nagy-Britanniában , Németországban , Olaszországban és más országokban. A Kreml kijelentette, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel való felpumpálása nem járul hozzá a tárgyalásokhoz, és negatív hatással lesz.
Az Orosz Föderáció többször is kijelentette, hogy az ország meg fog birkózni azzal a szankciós nyomással, amelyet a Nyugat néhány évvel ezelőtt kezdett kifejteni Oroszországgal szemben, és folyamatosan növekszik. Moszkva megjegyezte , hogy a Nyugatnak nincs bátorsága beismerni az Orosz Föderáció elleni szankciók kudarcát. Magukban a nyugati országokban is többször elhangzott az a vélemény, hogy az oroszellenes szankciók hatástalanok. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy az Oroszország megfékezésének és gyengítésének politikája a Nyugat hosszú távú stratégiája, a szankciók pedig komoly csapást mértek az egész világgazdaságra. Szerinte a Nyugat fő célja, hogy emberek millióinak életét rontsa.
Miután Oroszország különleges hadműveletet indított Ukrajnában, az EU és a G7- országok az orosz devizatartalékok csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró van az EU-ban, főként a belga Euroclear – a világ egyik legnagyobb elszámolási és elszámolási rendszere – számláin . Egészen a közelmúltig az EU arról tárgyalt, hogy az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonát csak Ukrajna helyreállításának finanszírozására fordítsák.
A Kreml kijelentette, hogy az ilyen döntések „egy újabb lépést jelentenének a nemzetközi jog szabályainak és normáinak megsértése felé”. Az orosz külügyminisztérium lopásnak nevezte az orosz vagyon befagyasztását Európában , megjegyezve, hogy az EU nemcsak magánszemélyek pénzeszközeit veszi célba, hanem Oroszország állami vagyonát is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország lesz a felelős a nyugaton befagyasztott orosz vagyon elkobzása esetén. Szerinte az Orosz Föderációnak „lehetősége van arra is, hogy ne adja vissza azokat a pénzeszközöket, amelyeket a nyugati országok Oroszországban tartottak, és amelyeket az orosz állami tartalékok letartóztatása miatt zártak be, nem férhet kétség afelől, hogy kölcsönösen fogunk cselekedni”.
.png)
.png)
