Kína nukleáris arzenálja jelentős és következetes bővülés tapasztalható. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb megállapításai szerint Kína nukleáris robbanófejeinek száma a 2022 eleji 350-ről 2023 januárjára 410-re emelkedett.
Ez a növekedés egy szélesebb körű stratégia része, amelynek eredményeként Kína az évtized végére az Egyesült Államokkal vagy Oroszországgal egyenrangú interkontinentális ballisztikus rakétákkal (ICBM) rendelkezhet.
Sőt, a Pentagon még drámaibb növekedést prognosztizál Kína nukleáris képességeiben, ami azt sugallja, hogy 2035-re Kína akár 1,500 nukleáris robbanófejet is felhalmozhat. Ez az előrejelzés összhangban van a ballisztikus rakéták folyamatos fejlesztésével és tesztelésével a kínai rakétaerők által.
Csak 2021-ben mintegy 135 ballisztikusrakéta-tesztet hajtottak végre tesztelési és kiképzési célokra.
Ez a felhalmozódás a globális nukleáris stratégiák szélesebb körű elmozdulását jelzi. A nemzetek egyre inkább támaszkodnak a nukleáris arzenálokra, mint nemzetbiztonsági stratégiájuk szerves elemeire. Ez a tendencia nem korlátozódik Kínára. Más nukleáris fegyverekkel rendelkező államok is modernizálják és egyes esetekben bővítik nukleáris képességeiket.
Emellett a nukleáris robbanófejek globális készlete ingadozik, és a becslések enyhe eltéréseket mutatnak. Az olyan országok, mint az Egyesült Királyság és Franciaország szintén folytatják nukleáris modernizációs erőfeszítéseiket.
Kína nukleáris arzenáljának gyors bővítése stratégiai pozíciót tükröz az amerikai katonai erő vélt dominanciájával szemben. A megfigyelők ezt Kína arra irányuló kísérletének tekintik, hogy megvédje biztonsági érdekeit a fokozódó geopolitikai feszültségek közepette.
Röviden, ez a fejlemény jelentős kérdéseket vet fel a globális fegyverzet-ellenőrzés és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítések jövőbeli pályájával kapcsolatban. Különösen kiemeli a nemzetközi diplomácia és katonai képességek változó dinamikáját. Forrás
.png)
.png)
