Header Ads Widget

Törvényileg engedélyezett nyomortanyák: a salátatörvény szálláshelyet csinál az istállókból is?



2024. évi XXIX. törvény 40. §-a szerint:

„A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „39. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,”

A törvényjavaslat biztosítja az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületek magánszálláshelyként történő hasznosítását. ?????

Ha nem kizárólag szálláshelyként használja a tulajdonos az épületet, ez azt jelenti, az emberek és gazdasági állatok felváltva „lakhatnak” benne, attól függően, éppen mire nagyobb a kereslet? És ki, vagy mi dönti el, hol a határa annak, hogy egy helység vagy épület alkalmas-e az emberi tartózkodásra? Ha egyenesen meg lehet állni valamiben, de nincs ajtaja se ablaka, az is alkalmas arra, hogy emberek tartózkodjanak benne?

Istállóban, fészerben, raktárban is „szoba kiadó” lesz? Így lehet fedezni a bevándorlók és vendégmunkások tömegszállásait, amik színvonala legtöbbször a nyomortanyák szintjén mozog?

Elég ha csak „szobák” vannak benne, vagy az sem kell, csak 16- nál több priccset nem lehet belezsúfolni, -konyha mosdó fürdő nem feltétel, wc a kert végében? Egy szobának kinevezett sufnit, vagy egy kerti bódét is ki lehet adni a ránk eresztett migránsoknak, vagy lakásukat vesztett embereknek, akik kényszerhelyzetben vannak? Nyolc „szobával” számolva mennyi szerencsétlen ember zsúfolható be egy régi magtárba, ha egy szobában 4-6 vagy több ágy is elfér, amik emeletesek is lehetnek?

Mire számít a kormány: tömeges bevándorlásra, vendégmunkás áradatra, háborús menekültekre vagy tömeges lakhatási válságra? Így lehet megélni mások nyomorúságából is, büntetlenül, csak be kell jelenteni a fáskamrát, a régi csűrt, omladozó garázst „magánszálláshelyként”? Bújtatni is lehet majd a migránsokat törvényesen? Vagy arról van szó, hogy „nem szálláshely szolgáltatás” céljából az istállóban szalmazsákokon, és matracokon lehet legálisan embereket elhelyezni, jogcímen, mert az csak egy „magánszálláshely”, és megtehető mindez büntetlenül? A cigány, a migráns, vagy csak úgy általában, a „magánszálláshelyszolgáltató” maffia védelmében engedi ezt meg a kormány?

Ki vállalja majd a felelősséget a közegészségügyi következményekért?

Hölgyeim és uraim, akik „képviselőknek” nevezik magukat: szabad megkérdezni, hogy Önök kiket képviselnek az országunkban? Ki hatalmazta fel Önöket arra, hogy a nyomort így törvényesítsék?

A salátatörvény a felháborító módosításokkal a Magyar Közlöny 66. számában jelent meg.

/ G. Ági /