Header Ads Widget

A nyelőcsőrák korai felismerése általában sikeresen kezelhető.


A nyelőcsőrák viszonylag gyakori, és az egyik legnehezebb kezelést igénylő rák. Tünetei gyakran csak a betegség előrehaladása után válnak észrevehetővé. A nyelőcsőráknak azonban számos korai jele van. E jelek megértése és odafigyelése lehetővé teszi a korai felismerést és a teljes gyógyulást.

A nyelőcső egy izmos cső, amely összeköti a torkot a gyomorral, és felelős az élelmiszerek és folyadékok szállításáért. Sok nyelőcsőrákban szenvedő beteg még korai stádiumában sincs tudatában állapotának. Mire diagnosztizálják, a rák gyakran átterjedt a test más részeire is, ami magasabb halálozási arányt eredményez. Az American Cancer Society szerint a nyelőcsőrák ötéves relatív túlélési aránya mindössze 22 százalék. Ez alacsonyabb, mint a tüdőrák 28 százalékos túlélési aránya , amely a vezető rákos gyilkos az Egyesült Államokban, és összehasonlítható a májrák túlélési arányával, amely egy másik kihívást jelentő betegség kezelésében.

A Cleveland Clinic szerint a nyelőcsőrák jellemzően gyors ütemben nő. A nyelőcső rugalmas természetéből adódóan a növekvő daganat körül húzódik. Ennek eredményeként az észrevehető tünetek gyakran csak akkor jelennek meg, amíg a rák előrehaladott stádiumba nem ért.

Ha korán észlelik, az egészségügyi szolgáltatók műtéti úton eltávolíthatják a kisebb daganatokat. A nyelőcsőrákos betegeknek azonban csak körülbelül 25 százalékát diagnosztizálják a rák terjedése előtt.

Az American Cancer Society szerint, ha a nyelőcsőrákot diagnosztizálják és kezelik, mielőtt az elterjedt volna, az ötéves túlélési arány akár 49 százalék is lehet. Ha azonban a rák átterjedt a környező szövetekre, szervekre vagy a közeli nyirokcsomókra, a túlélési arány 28 százalékra csökken. Ha a nyelőcsőrák a diagnózis idején távoli szervekre vagy nyirokcsomókra metasztatizált, a túlélési arány mindössze 6 százalékra esik. Ez aláhúzza a korai felismerés kritikus fontosságát a túlélési arány javításában.

A nyelőcsőrák korai tünetei

A nyelőcsőrák korai stádiumában történő felismerése kihívást jelent, ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a finom tünetekkel.

A nyelőcsőrák lehetséges korai tünetei a következők:

  • Nyelési nehézség: Az étel lenyelése során fellépő kellemetlen érzés gyakori tünet, különösen szilárd ételek esetén. Úgy érezheti, hogy valami elakadt a torokban vagy a mellkasban.
  • Megmagyarázhatatlan fogyás: A nyilvánvaló ok nélküli jelentős fogyás gyakran az étvágycsökkenéshez és a nyelési nehézségekhez kapcsolódik.
  • Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés: Az étkezés utáni tartós mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés figyelmeztető jel lehet.
  • Tartós köhögés és rekedtség: Ezeket a tüneteket a nyelőcső irritációja vagy a daganat növekedése okozhatja.
  • Emésztési zavarok: A gyakori emésztési zavarok és égő érzések a gyomorban, amelyek nem reagálnak a szokásos kezelésekre, korai stádiumú nyelőcsőrákra utalhatnak.
  • Hányás: Súlyos esetekben a nyelőcsőrák irritálhatja a gyomor-bélrendszert, és hányást válthat ki.
  • Gastrooesophagealis reflux: A hányás előtt gyakran jelentkeznek olyan tünetek, mint a gyomorégés és a savas reflux.

A korai felismerés és a hatékony kezelés 2 esete

Itt van két tényleges klinikai eset.Az első beteg John, egy 55 éves férfi. Kezdetben nehezen nyelte le az ételt, de elvetette, mint kisebb problémát, és nem fordított különösebb figyelmet. A tünet azonban továbbra is fennállt, és fokozatosan romlott. Végül orvoshoz fordult, aki endoszkópiát javasolt. A beavatkozás korai stádiumú daganatot fedezett fel a nyelőcsövében. Mivel a rákot korán észlelték, John sikeres kezelést kapott, beleértve a műtétet és a kemoterápiát, és az elmúlt három évben rákmentes volt. Ez az eset rávilágít a korai felismerés fontosságára.

A második beteg Maria, egy 60 éves nő. Maria krónikus égő érzést érzett a hasában és a mellkasában, amihez némi fájdalom is társult, és több hónapig tartott. Kezdetben savkötő szerekkel próbált enyhíteni a tüneteken, de a fájdalom fokozódott. Ezután orvoshoz fordult, aki nyelőcsőrákot diagnosztizált nála. Maria átfogó kezelési tervet kapott, amely sugárterápiát, célzott terápiát és nagy dózisú C-vitamin infúziókat tartalmazott. Maria a mai napig nagyon egészséges életet élt.

Ezek az esetek jól mutatják, milyen kritikus fontosságú a korai tünetek felismerése és azonnali orvosi ellátás. Mint sok rák esetében, a nyelőcsőrák kezelése is hatékonyabb, ha korán észlelik; amint elterjedt, a kezelés sokkal nagyobb kihívást jelent.

C-vitamin a nyelőcsőrák kiegészítő terápiájaként

A fent említett második esetben nagy dózisú intravénás C-vitamint alkalmaztak a nyelőcsőrák kezelésének támogatására. A National Cancer Institute információi szerint az intravénás C-vitaminnal kapcsolatos egyes tanulmányok kimutatták, hogy javíthatja a rákos betegek életminőségét és csökkentheti a rákkal kapcsolatos mellékhatásokat, a klinikai vizsgálatok során kevés mellékhatást jelentettek. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) azonban nem hagyta jóvá az intravénás C-vitamin rákkezelésre történő alkalmazását.

A Nature Communications-ben megjelent 2020-as tanulmány kimutatta, hogy két öregedésgátló módszer – az éhezést utánzó diéta és a nagy dózisú C-vitamin kombinációja – hatékonyan kezelte a hagyományos terápiákkal szemben nagyon ellenálló egerek daganatait.

Valter Longo, a tanulmány vezető szerzője, a Dél-Kaliforniai Egyetem Longevity Institute igazgatója és a biológiai tudományok professzora sajtóközleményben hangsúlyozta, hogy ez a kutatás az első, amely bizonyítja, hogy a teljesen nem toxikus beavatkozások hatékony kezelésként szolgálhatnak az agresszív betegek számára.  „Egyedül alkalmazva az éhezést utánzó diéta vagy a C-vitamin önmagában csökkentette a rákos sejtek növekedését, és kismértékben növelte a rákos sejtek elhalását. De együtt használva drámai hatást fejtettek ki, szinte az összes rákos sejtet elpusztították."

Egy 2021-es áttekintés kimutatta, hogy a nagy dózisú intravénás C-vitamin rákellenes gyógyszerekkel adjuvánsként alkalmazva érzékenyítő, fokozó vagy szinergikus hatást fejt ki a különböző rákos megbetegedések sugárterápiájában, kemoterápiájában és immunterápiájában.

Egészséges szokások a nyelőcsőrák megelőzésére

A májrákhoz hasonlóan a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb a férfiaknál, mint a nőknél. Az Egyesült Államokban a nyelőcsőrák kialakulásának élethosszig tartó kockázata körülbelül egy a 127-hez férfiaknál és egy: 434 a nőknél. Más szóval, a férfiaknál több mint háromszor nagyobb az esély a betegség kialakulására. Ez az eltérés elsősorban a fő kockázati tényezőknek tudható be, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és az egészségtelen táplálkozási szokások, amelyek a férfiak körében gyakoribbak, mint a nők körében.

Az American Cancer Society rámutatott, hogy bár a nyelőcsőrák minden esete nem megelőzhető – különösen a genetikai tényezők által befolyásolt esetek –, de bizonyos módosítható kockázati tényezők elkerülése jelentősen csökkentheti a betegség kialakulásának esélyét. A kockázat csökkentése érdekében vegye figyelembe a következő tippeket:

  • Kerülje a dohányzást és az alkoholt: Az Egyesült Államokban a dohányzás és az alkoholfogyasztás a nyelőcsőrák fő életmódbeli kockázati tényezője. Ezen tényezők mindegyike jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát, és a kockázat még nagyobb, ha a kettőt kombinálják.
  • Kövesse az egészséges, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet: A feldolgozott húsokban és sült ételekben gazdag étrend széles körben összefügg a rák kockázatának növekedésével, míg a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend csökkentheti a nyelőcsőrák kockázatát.
  • Kerülje a forrázó kávé vagy tea (149 Fahrenheit-fok feletti) fogyasztását: A rendkívül forró italok rendszeres fogyasztása hosszú távú károsodást okozhat a nyelőcsövet bélelő sejtekben, ezáltal növelve a nyelőcsőrák kockázatát.
  • Vegyen részt rendszeres testmozgásban és tartsa fenn az egészséges testsúlyt: Az elhízás növeli a gastrooesophagealis reflux kockázatát, ami viszont növelheti a nyelőcsőrák valószínűségét. A rendszeres fizikai aktivitás csökkenti ezt a kockázatot.