Azt állítják, hogy nincsenek otthon biztonságban, de nyaralni hazajárnak a németországi afgán migránsok.
Német utazási irodák segítenek abban, hogy afgán menedékkérők illegálisan hazautazhassanak, majd vissza Németországba. Hetente több száz afgán utazik haza Törökországon és Iránon keresztül Hamburgból indulva – mondta a német RTL csatorna Extra című riportműsorának az egyik utazási iroda alkalmazottja.
Wo bleibt der Aufschrei? Und wann wird dieser Betrug unterbunden?
— Gr@ntlɘr 🥨🍺 (@oida_grantler) August 14, 2024
Vermeintlich Schutzbedürftige aus Syrien, Afghanistan und sonstwo kassieren bei uns Asyl und machen dann entspannt Urlaub in der Heimat, wo sie angeblich verfolgt werden. pic.twitter.com/EKtyCzYu4u (RTL)
A közösségi médiában egyre gyakrabban jelennek meg olyan tartalmak, amelyek szerint a Németországban élő afgánok rendszeresen elmennek nyaralni régi hazájukba, és az ottani élményeikről posztolnak képeket – annak ellenére, hogy azzal az ürüggyel élnek a német adófizetők pénzén, hogy nincsenek biztonságban Afganisztánban. Tavaly mintegy négyszázezer afgán állampolgárságú ember élt Németországban, közülük mintegy hatvanezernek van úgynevezett kék útlevele. Ezeket a speciális úti okmányokat a Németországban elismert „menedékjoggal rendelkező személyek” vagy „menekültek” számára állítják ki a származási ország útlevelének helyettesítésére. Az útlevelekben szerepel, hogy birtokosuk nem jogosult beutazni abba az országba, ahonnan elmenekült. Vannak olyan afgánok is, akik német tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, de afgán útlevelükkel utaznak.
Csakhogy az utazási irodák és maguk az utazók az iráni hatóságok segítségével egy trükköt alkalmaznak: az úgynevezett kettős beutazású vízumok lehetővé teszik az afganisztáni utazást iráni átszállással. A német hatóságoknak – például a német repülőtéren történő ki- és belépéskor – Iránt jelölik meg tényleges célországként. Az útiterv ekkor például a következő: Hamburg–Teherán– Kabul–Teherán–Hamburg.
A német hatóságok megtévesztése érdekében a vízumokat nem ragasztják be az útlevelekbe, mint általában, hanem csupán egy papírlapot helyeznek bele. Így a hatóságok pecsétje nem a kék útlevélbe kerül, hanem csak a papírlapra, amelyet még időben, a Németországba való visszaút előtt el lehet dobni. A tényleges célország, Afganisztán, így a Németországba történő újbóli belépéskor rejtve marad. A legtöbb esetben a német hatóságok erről nem is tudnak.
Arra a kérdésre, hogy a szövetségi belügyminisztériumnak van-e tudomása a hazautazásról, Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter az RTL-nek kifejtette:
„Nem a mi feladatunk, hanem a helyi bevándorlási hatóságoké, hogy ezt megakadályozzák”.
Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetség (CDU/CSU) bel- és jogpolitikai frakciójának alelnöke élesen bírálta a belügyi tárca nemtörődömségét, és úgy látja, hogy ez annak a jele, hogy a belügyminisztériumnak egyáltalán nem érdeke az adatok rögzítése, sőt egyáltalán nem foglalkozik a problémával.
Heiko Teggatz, a Szövetségi Rendőrszakszervezet elnöke szintén élesen bírálja a belügyminisztert: „Érthetetlen számomra, hogy egy olyan vízum, amelyet nem pecsételnek az útlevélben, csak egy eldobható papírra nyomtatnak, hogyan lehet egyáltalán érvényes”. Teggatz azt is megjegyezte, hogy ezek után jogosan merül fel a kérdés, miszerint a repülőtereken hogyan ellenőriznek mindent és mindenkit, és hogyan garantálják az emberek biztonságát Németországban?
Dann soll er es doch einfach machen! Entsprechende Gesetze gibt es doch! Die Umsetzung muss jedoch durch die Bundesländer erfolgen. Genau hier liegt das Problem. Es gibt nicht einmal genug #Abschiebehaftplätze. Es braucht bundeseigene Haftplätze und eine Zuständigkeit beim Bund.
— Heiko Teggatz (@HeikoTeggatz) August 16, 2024
