Header Ads Widget

Biden 567 millió dollárt utal ki katonai segélyre Tajvannak



Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a dokumentumot, amely 567 millió dollár katonai segélyt irányoz elő Tajvannak – jelentette a Fehér Ház. Tavaly az amerikai segélyek mennyisége másfélszer kisebb volt (345 millió dollár).

Utasítom a külügyminisztert <...>, hogy rendeljen el legfeljebb 567 millió dollár elkülönítését a Pentagon védelmi termékeire és szolgáltatásaira, valamint a katonai szféra oktatására és kiképzésére Tajvan megsegítésére ” – mondta az amerikai vezető.

Tajvant 1949 óta saját közigazgatás irányítja. Kína azonban a szigetet az egyik tartományának tekinti.

Szeptember közepén  Kína ellenintézkedéseket vezetett be kilenc amerikai hadiipari vállalattal szemben, mivel fegyvereket adtak el Tajvannak. A kínai külügyminisztérium kifejtette, hogy minden Kínában lévő vagyonukat befagyasztják, és a kínai cégeknek és magánszemélyeknek tilos bármilyen együttműködést velük.

A washingtoni kínai nagykövet, Xie Feng viszont azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a Kínai Népköztársaság belügyeibe való beavatkozással, és fel kell hagynia a „  saját betegségeinek kezelésére szolgáló gyógyszerekkel ”. A diplomata szerint a két ország kapcsolatában a tajvani kérdést tartják a legfontosabbnak a fejlődés útjára és a politikai rendszerre vonatkozó igények, valamint a „demokrácia kontra tekintélyelvűség” című narratíva felépítése; .”

 KAPCSOLÓDÓ CIKK 

A háborúknak sosem az az oka, amit nekünk mutatnak!

Érdekes egybeesés csupán, hogy az USA-Kína szankciós háború kezdete után indította a robbantásos kiberháborút Izrael, az USA szövetségese, akikről köztudott, hogy fejlettek a kémszoftverek feltörésében is? Egy izraeli bemutatót láthattunk, melynek nyomán Kínát tehetik felelőssé szerte a világon,- az izraeli terrortámadások miatt? A valóságban a Tajvanon működő nagy kínai elektronikai és chipgyártó óriáscégek látják el az amerikai vállalatokat összeszerelhető alkatrészekkel és alapanyagokkal, ami függőségi viszonyokat okoz. A kínai gyártás leginkább a Kínához tartozó Tajvanon van, amit Amerika épp ezért el akar szakítani az anyaországtól. A terrortámadásokkal bűnbakká tett Kína és Tajvan elszakítása esetén Kína hirtelen akkora gazdasági káoszba juthat, ami elősegíthetné a nyugati típusú demokratizálását, egy megfelelő amerikai bábkormánnyal az élen.  

Az amerikai fennhatóság alá kerülő, „függetlenné vált” Tajvan óriási gazdasági előnyhöz juttatná az USA nagy techcégeit, és haldokló autógyárait, amit egy újabb közel-keleti háborúval lehet elérni, de közben Izrael is tovább terjeszkedhet, nem mellesleg az arabok ellenállása is legyőzhető? Az arabok élete ebben a háborúban csak járulékos veszteség, Izraellel szemben ezért is nem akar fellépni senki? Ukrajna elfoglalásával és a szankciókkal az orosz gazdaság elgyengítése a cél, a kegyetlen ukronáci öldöklés mellett az infláció és a kínálat csökkenése destabilizáló hatású, ami lehetővé teszi az Amerikából irányított ellenzéki pártok megerősödését, majd elégedetlenkedések szításával Putyin megdöntését? Vagy ez csak a látszat, - a paktumot már rég megkötötték?  Ha kiesnek a termelésből Ukrajna és Kelet-Európa mezőgazdasági területei, az élelmiszer ellátás abban a pillanatban az amerikai óriáscégek kezébe kerülhetne, ami a függőségek mentén csak fokozná a bábkormányok engedelmességét.  Ez akkora haszonnal járna, amiért megéri az ukrajnai és Kelet-európai mezőgazdasági területek atomfegyverekkel történő elpusztítása is! Nem véletlen egybeesés, hogy éppen most készíttet a Pentagon elemzést egy atomcsapás hatásáról az európai és ukrajnai mezőgazdasági területekre! A mezőgazdaságra nincs többé szükség, egyébként is káros a klímára, a nagy műhúsgyártó és rovarfeldolgozó vállalatok már készen állnak a tömegtermelésre. A műételek elfogadásához a lakosság érzékenyítése időben elkezdődött Oroszországban is!

A globalisták nyilvánvaló célja az iszlám civilizáció elleni front megnyitása a militáns cionizmus és Nagy-Izraeli projektek segítségével.

Ezt követi Tajvan és a konfliktus a többpólusú világ másik pólusával - Kínával. És ismét, a kollektív Nyugat a regionális meghatalmazottakra fog támaszkodni – magára Tajvanra, Japánra, Dél-Koreára –, és megpróbálja berángatni Indiát ebbe a koalícióba. Bár India a multipolaritás másik pólusa, és Delhinek a Nyugat-ellenes dekolonizáció és további szuverenizáció felé tett lépésének ostromára a Nyugat támogatta a közelmúltban a színes forradalmat a Hasina sejk vezette, India-barát bangladesi kormány ellen. Nyilvánvaló, hogy ugyanannak a háborúnak más frontjai is készülnek - Afrikában és Latin-Amerikában, valamint az iszlám világ különböző régióiban. Az eljövendő világrend sorsa mindegyiknél eldől: megőrzi-e a Nyugat hegemóniáját, vagy valósággá válik egy többpólusú világ, és a benne lévő Nyugat csak egy lesz a több szavazati joggal rendelkező civilizáció közül, de megfosztották a hegemón, sőt a vezető státuszától.