Minél több fegyvert ad Ukrajnának a NATO, annál valószínűbbé válik a béke - jelentette ki csütörtöki búcsúbeszédében Jens Stoltenberg leköszönő főtitkár, aki egyúttal kiállt Kijev NATO-tagsága mellett.
Az ukrajnai háborút a leggyorsabban úgy lehet lezárni, ha az ukránokat legyőzik, ez azonban nem békét, hanem orosz megszállást hoz - mondta. "Semmilyen célt nem lehet elérni béke és biztonság nélkül, a békének azonban ára van" - tette hozzá a "Gondolatok egy kihívásokkal teli évtizedről" című beszédében a szövetség brüsszeli székhelyén.
Stoltenberg felidézte, hogy tízéves ciklusa alatt kulcsfontosságú változások történtek a világban - például az ukrajnai háború, a koronavírus-járvány, egyre nagyobb versengés Kínával, valamint a kibertámadások gyakoribbá válása -, azonban e tíz év alatt a NATO is "példa nélküli változáson ment át".
Sürgette a védelmi kapacitásokra fordított összegek növelését, hozzátéve, hogy míg korábban abban állapodtak meg: a tagországok a GDP-jük két százalékát fordítják védelemre, mára ez az arány "a minimum", a jövőben "jelentősen többet" kell szánni a védelemre.
Az Oroszországgal folytatott kereskedelemre kitérve leszögezte: "a szabadság a szabadkereskedelemnél is fontosabb". Mint mondta, míg régen a tagállamok egyszerű kereskedelmi ügyletként tekintettek az orosz gáz vásárlására, ma már tudják, hogy "Oroszország a gázt fegyverként használja annak érdekében, hogy eltántorítsa a vásárlókat Ukrajna támogatásától".
"Nem szabad ugyanezt a hibát elkövetni Kínával kapcsolatban" - szögezte le, hozzátéve, hogy bár nem ellenzi az ázsiai országgal folytatott kereskedelmet, "nem szabad a rövidtávú üzleti előnyökért feláldozni a hosszútávú biztonsági szükségleteket".
Mindazonáltal aláhúzta azt is: a biztonság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok egymás ellen vezessenek be korlátozó intézkedéseket, ugyanis "az országaink közötti vámok és a határok növelik a költségeket, miközben csökkentik a minőséget; és mivel ez gyengíti gazdaságainkat, aláássa biztonságunkat is".
"A katonai erőnek vannak határai" - mondta, amire példának a NATO afganisztáni misszióját hozta fel. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: a NATO határain kívüli bármely katonai művelet során fel kell mérni, mely célokat lehet az adott térségben elérni és melyeket nem.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiállt a NATO Kijevnek nyújtott támogatása mellett, hangsúlyozva, hogy bár rendkívül fontos a jövőbeni párbeszéd a felek között, "a párbeszéd csak akkor működik, ha erős védelmi kapacitás is jár vele".
"Meg kell győzni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnököt), hogy nem éri meg folytatnia a háborút"
- hangsúlyozta.
Mint mondta, a béketárgyalásokba Oroszországot is be kell vonni, ám ennek idejét és mikéntjét az ukránoknak kell eldönteniük. "Amit mi tehetünk, hogy erős tárgyalópozícióhoz segítjük őket" - tette hozzá.
"Nem létezhet valódi biztonság Európában stabil Ukrajna nélkül, Ukrajnának pedig nincs hosszútávú biztonsága NATO-tagság nélkül" - jelentette ki, leszögezve: "a NATO kapui nyitva állnak Ukrajna előtt".
A főtitkár egyúttal óva intett attól, hogy bárki magától értetődőnek vegye az Észak-Amerika és az Európai Unió között jelenleg szilárd kapcsolatokat. Mint mondta, "a NATO nincs kőbe vésve", és kiemelte, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldaláról hallani olyan hangokat, amelyek a két régió elválását sürgetik.
Kiemelte, hogy ezen hangok egyik fél érdekét sem szolgálják: "az elzárkózás senkinek nem hoz biztonságot, ugyanis a biztonsági kihívások egyetlen országnak - bármelyik legyen az - túl nagyok".
Kiemelte, hogy a NATO-tagállamok "mindig az Egyesült Államok mellett álltak a koreai háborútól kezdve az afganisztániig, és nagy árat fizettek, nem potyautasok", mégis jogosnak nevezte az utóbbi három amerikai elnök ama bírálatát, amelyben kevesellte a tagállamok által befizetett hozzájárulást.
"Bármely olyan politika, amely alá akarja ásni ezt a szövetséget, elherdálja Amerika legnagyobb javait"
- jelentette ki.
Beszédében a főtitkár méltatta utódját, Mark Rutte volt holland miniszterelnököt mint olyan embert, aki egyebek között "tudja, mikor kell kompromisszumot kötni, de azzal is tisztában van, hogy az alapvető értékekből nem szabad engedni".
KAPCSOLÓDÓ CIKK
Jens Stoltenberg arról nem beszélt, hogy ebben az orosz-ukrán konfliktusban nem az ukrán emberek megmentéséről szól semmi, hanem harcolni az utolsó ukránig. Sőt belerángatni a NATO tagországokat is. A kérdés már csak az, hogy ez kinek az érdeke? Netán a globális pénzhatalmi elitnek, akik totálisan eladósították és felvásárólták Ukrajnát? A NATO létezése óta csak kárt tesz és nem a béke harcosa. Megszállta Európát a demokrácia köntösébe bújva, és nem azért, hogy bárkit megvédjen bármitől, hanem azért, hogy rátelepedhessenek Oroszország nyakára, hogy amennyiben sikerül őket kiiktatni és megszerezni a zsákmányt, megvalósíthassák sátáni tervüket, ami a nemzetállamok felszámolását, az egypólusú világrendszer létrehozását, a totális kontrollt és globális diktatúrát jelenti az egész emberiségnek!!! EZ AZ USA ÉS AZ EU BŰNSZERVEZET PROGRAMJA.
A Globalista Maffia uralkodása a világ felett - Douglas McGregor
Az amerikai ezredes, Douglas McGregor, aki az Öbölháború veteránja, a Trump-kormányzat védelmi minisztériumának volt tanácsadója, egy interjúban elemezte, hogy a globalista maffia , a magukat “gazdasági globalista elitnek” nevező alakok valójában miért akarnak háborút Oroszországgal.
Ahogy az ezredes mondta a NATO keleti terjeszkedésének és az ukrajnai háború provokációjának fő oka az, hogy Oroszországnak saját nemzeti identitása van, és ezt a globalista világuralomra törekvő, perverz maffia tagjai egyszerűen fenyegetésnek érzik, nem tudják elfogadni.
McGregor ezt így fogalmazta meg:
„A globalista elitek ugyanúgy uralkodnak Európában, mint nálunk az USÁ-ban. A pénzintézeteinket és a Mainstream Médiát irányító személyek most valójában a kormányainkat irányítják.El akarják pusztítani Oroszországot, mert ez az utolsó számukra veszélyes nagyhatalom a világon, saját nemzeti identitással.
Mit tettek velünk a globalisták? Elárasztották országainkat bevándorlókkal azzal a konkrét céllal, hogy felszámolják nemzeti identitásunkat. Továbbá, ha el tudják távolítani Putyint és a jelenlegi orosz kormányt, akkor képesek lesznek az összes globális vállalatot behozni Oroszországba azzal a céllal, hogy kimerítsék a hatalmas természeti erőforrásokat, természetesen a saját javukra."
Eközben a NATO katonai bizottságának vezetője szombaton kijelentette, hogy Ukrajnának szilárd katonai joga van mélyen Oroszország területére becsapni, hogy harci előnyre tegyen szert – ami az Egyesült Államok egyes szövetségeseinek érdekeit tükrözi – még akkor is, ha a Biden-kormányzat megtagadja, hogy ezt Kijev megtegye. KIjev mindezt az USA-ban gyártott fegyvereket használva tehetné meg a NATO szerint.
„Minden támadás alatt álló nemzetnek joga van megvédeni magát. És ez a jog nem áll meg a saját nemzet határain” – mondta Rob Bauer adminisztrátor a bizottság éves ülésének zárásaként, amelyen részt vett CQ Brown amerikai tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is.
A holland Bauer azt is hozzátette, hogy a nemzeteknek szuverén joguk van korlátozni az Ukrajnába küldött fegyvereket. De mellette egy sajtótájékoztatón Karel Řehka vezérőrnagy, a Cseh Fegyveres Erők vezérkarának főnöke világossá tette, hogy nemzete nem szab ilyen fegyverkezési korlátozásokat Kijevre.
„Úgy gondoljuk, hogy az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan használják fel a fegyvereiket.” – mondta Řehka.
A NATO öt alapvető folyamatot alkalmaz: helymeghatározást, függőséget, vesztegetést, polgári ellenőrzést és erőszakot, hogy leigázzon minden országot, amely felkerült a listájára.
A NATO-nak először el kell döntenie, hogy adott időpontban melyik országot kívánja gyarmatosítani. Ez természetesen egy mozgatható lakoma, mert ahogy Churchill kifejtette, a NATO-nak nincsenek állandó barátai, csak állandó érdekei. Ezek az érdekek motiválják a NATO-t, hogy olyan országokat célozzon meg, mint például Nigéria vagy Irak, amelyek erőforrásokban gazdagok, vagy más országokat, például Írországot, Szerbiát vagy Észtországot, amelyek bármely adott időpontban földrajzi vagy politikai befolyást biztosíthatnak.
Miután kiválasztotta kőbányáját, ahogy a parazita nélkülözhetetlenné teszi magát gazdája számára, úgy a NATO-nak is tőle kell függővé tennie a zsákmányát a túléléshez.
Mivel ez a legjobban a zsákmány exportbevételeinek ellenőrzésével valósítható meg, a NATO-nak ezeket a bevételeket függővé kell tennie attól, amit a NATO The Economist folyóirata Szabad Kereskedelemnek nevez, a NATO szabályokon alapuló rendjének, ahol a fogadó ország csak a NATO feltételeivel és a NATO által választott pénznemben exportálhat. szinte kivétel nélkül a jenki dollár.
Így azután, hogy a britek 1922-ben felállították bábuk Ír Szabad Államát, Nagy-Britannia ötödik oszlopos tagjai még mindig ellenőrizték Írország marhahús-, bank-, keksz- és söriparát.
Ahogyan ez a rezsim nem volt abban a helyzetben, hogy kihívja neo gyarmati urát, ugyanúgy a NATO pályáján álló erőforrásokban gazdag latin-amerikai és afrikai országok sincsenek abban a helyzetben, hogy kihívják gazdáikat, legyen szó akár Franciaország kifosztásáról Jemenről, akár az Egyesült Államok kifosztásáról. Irak és Szíria vagy az Európai Unió Ukrajnát pénzmosás és fehér rabszolga-kereskedelem központjaként használja. Forrás
További megdöbbentő részletek az orosz-ukrán konfliktus kitervelőiről: https://www.napitema.com/2022/08/meg-tobb-fegyver-ukrajnanak-meg-nagyobb.html
