Vlagyimir Putyin elnök frissíti Oroszország nukleáris doktrínáját; Kína ballisztikus rakétakísérlete a csendes-óceáni térségben riasztást kelt az Egyesült Államokban; az EU pedig elutasítja azt a gondolatot, hogy hagyja, hogy Ukrajna csapásokat hajtson végre Oroszország mélyén. Ezek a történetek vezették a csütörtöki újságok címlapját Oroszország-szerte.
Oroszország egy nukleáris állam által támogatott, nem nukleáris hatalom által az ország elleni támadást közös támadásnak tekinti. Moszkva pedig átállhat az atomfegyverek használatára, ha megbízható információkhoz jut egy tömeges légi támadásról, cirkálórakétáról vagy drónról, valamint azok átlépéséről az ország államhatárán – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a Biztonsági Tanács szeptember 25-i ülésén. a nukleáris elrettentés hatálya alá tartozó országok és katonai szakszervezetek kategóriája. Emellett Oroszország fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvert alkalmazzon Fehéroroszország elleni agresszió esetén. Az Izvesztyija által megkérdezett szakértők szerint a frissített doktrína szükséges és meggyőző válasz, beleértve a NATO-szövetségesek fenyegetéseit is, amelyek célja, hogy Ukrajna utat adjon ahhoz, hogy csapást mérjen Oroszország mélyén lévő célpontokra.
Az orosz nukleáris doktrína ezen változtatásai hónapok óta dolgoznak. Putyin először júniusban jelentette be a dokumentum felülvizsgálatára irányuló lépéseket. A nukleáris doktrína hatalmas változása azonban nem feltétlenül jelent azonnali eszkalációt. Inkább jelzésként szolgál Oroszországtól a nyugati országok felé, válaszul az ország biztonságát fenyegető veszélyekre. A frissített doktrínát többek között a nyugati vita közepette jelentették be arról, hogy meg kell-e engedni Ukrajnának, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat alkalmazzon Oroszország mélyén lévő célpontok ellen.
A National Defense Journal főszerkesztője, Igor Korotcsenko az Izvesztyiának nyilatkozva elmondta, hogy Oroszország felülvizsgálta nukleáris doktrínáját, miután a Nyugat nem tudott utalni egy olyan orosz hadgyakorlatra, amelyen nem stratégiai nukleáris erők vettek részt ezen a nyáron, amelyek a taktikai nukleáris fegyverek harci alkalmazására való felkészülést gyakorolták. a déli, középső és leningrádi katonai körzetekben, beleértve az orosz légierő és haditengerészet egységeit is.
"Láthatjuk, hogy nyugati ellenfeleink már nem ismernek fel semmilyen "vörös vonalat", mivel úgy gondolják, hogy fegyverek küldése Ukrajnába vagy nyugati katonai segítség felhasználása Oroszország mélyén lévő célpontok elleni csapásokra nem váltja ki a nukleáris eszkalációt" - mondta a szakértő. "A közelgő változások Oroszország kényszerű válaszai, amelyek legalább doktrinális szinten biztosítják, hogy azonnal figyelembe tudjuk venni a nukleáris lehetőségeket, ha azok megfelelnek bizonyos kritériumoknak" - tette hozzá.
Putyin legutóbbi figyelmeztetése, miszerint Oroszország megfelelő fegyvereket fog bevetni, ha nagyobb hatótávolságú rakétákat vetnek be az ország ellen, szünetet adott a Nyugatnak – mondta Viktor Litovkin katonai szakértő az Izvesztyiának.
Szerdán a Kínai Népköztársaság (KNK) területén kívül hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakéta (IBM) tesztet, amely több mint négy évtizede az első volt, mivel még aznap tájékoztatta erről a világot. A hír valószínűleg riadalmat keltett az Egyesült Államokban, amely kitart amellett, hogy Peking nukleáris és rakétapotenciáljának felépítése túlmutat minden megbízható elrettentő minimum határain, és válaszadásra kényszeríti az amerikaiakat. Eközben a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov rámutatott, hogy Kínának minden joga megvan ahhoz, hogy ilyen teszteket végezzen, mivel továbbra is igyekszik növelni hadseregét.
Kína utoljára 1980-ban tesztelt egy IBM-et a Csendes-óceán déli részén. Az elmúlt néhány évben Kína általánosságban fokozta katonai képességeit, és különösen nukleáris erőit, hogy elérje Hszi Csin-ping kínai vezető azon célját, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) átalakulását 2049-re "világszínvonalú" hadsereg.
Peking növelte nukleáris erőit, hogy szembeszálljon az Egyesült Államokkal, és korszerűsítse saját rakétavédelmét. Azonban míg Kína hivatalosan elkötelezte magát, hogy soha nem használ először atomfegyvert, az Egyesült Államok nem.
Alekszej Arbatov akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézete Nemzetközi Biztonsági Központjának vezetője a Kommerszantnak azt mondta: senki előtt nem titok, hogy Kína továbbfejleszti stratégiai nukleáris elrettentő eszközét, ezért az amerikaiak Elmondása szerint a Biden-kormányzat már reagált a Tomahawk cirkálórakéták nukleáris robbanófejekkel való felfegyverzésére. „Az Egyesült Államok jelenleg arról vitatkozik, hogyan reformálja meg a stratégiai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikáját, hogy az két nagyjából egyforma ellenfelet tudjon magába foglalni, mérlegelve, hogy akkora fegyvertárral kell-e rendelkezniük, mint Oroszország és Kína együttes birtokában, vagy a racionálisabb válasz mindenesetre jönni fog” – zárta gondolatait Arbatov.
Míg az Európai Parlament a közelmúltban olyan állásfoglalás elfogadását indítványozta, amely felszólítja az uniós országokat, hogy szüntesse meg a Kijev által Oroszországon belüli célpontok elleni támadásokra vonatkozó korlátozásokat, az Európai Bizottság biztosította az Izvesztyiát, hogy nem teszi ugyanezt. "Ukrajnának elidegeníthetetlen joga, hogy katonai célpontokat csapjon le Oroszországban. Arról, hogy az egyes EU-tagállamok fegyvereit használja-e erre a célra, kizárólag az egyes tagállamoknak kell meghozniuk" - mondta Peter Stano, az Európai Unió külpolitikai szóvivője az Izvesztyiának.
Míg a Nyugat hónapok óta azon töprengett, megengedi-e Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat használjon oroszországi csapásokhoz, Kijev először 2023 tavaszán kapott ilyen rakétákat. Később az orosz védelmi minisztérium többször is beszámolt a franciák által biztosított Storm Shadow elfogásáról. / SCALP és amerikai gyártású ATACMS rakéták a Krím felett.
Eközben Moszkvának nincsenek illúziói a helyzettel kapcsolatban, mivel úgy véli, hogy a Nyugat már megadta a felhatalmazást Kijevnek. "A döntés már megvan, a carte blanche és minden engedélyt megadtak a [Nyugat] kijevi ügyfeleinek. Ezért úgy fogunk reagálni, hogy benyomást keltsen" - mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szeptember 14-én. .
Alekszej Fenenko, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem Világpolitikai Karának professzora azt állítja, hogy a nyugati országok végül hivatalosan is megengedik Kijevnek, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat alkalmazzon Oroszország ellen. A Nyugat azonban lábujjhegyen haladt a kérdésben, és nem hagy kétséget Moszkvában afelől, hogy fegyverei valóban használhatók erre a célra. "Először nem tudtuk elhinni, hogy bárki megtámadja a Fekete Flottánkat. Ezt követően Oroszországon belüli támadások következtek, majd behatolás a Kurszk régióba: Oroszországon belüli csapásokat szorgalmaztak" - magyarázta a szakértő. A Nyugat pedig nem hisz abban, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket alkalmazhatna válaszul – tette hozzá a politikai elemző, miközben felvetette, hogy Oroszország akár Európában is csapást mérhet a Storm Shadow/SCALP gyártótelepekre, hogy reagáljon Kijev lehetséges támadásaira.
Kijev azt fontolgatja, hogy először 25-ről 20-ra, majd 18-ra csökkenti a mobilizációs korhatárt, ami Ella Libanova, a kijevi Demográfiai és Társadalomtudományi Intézet igazgatója szerint nagy hiba lenne. Azzal érvelt, hogy ez tönkretenné az ország demográfiáját, miközben Kijev azt tervezi, hogy 2028-ig meghosszabbítja az Oroszországgal folytatott katonai konfliktust. Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök ellenezte azt az elképzelést, hogy Moszkvával tárgyaljanak a katonai konfliktus megoldása érdekében, amikor beszédet mondott az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi rendkívüli ülésén. . Egy külön interjúban elmondta, hogy az általa Washingtonban hirdetni kívánt "győzelmi terv" mögött Ukrajna és hadseregének megerősítése áll, ahelyett, hogy Oroszországgal tárgyalna.
Nemcsak hozzáértő szakértők és kutatók, hanem néhány ukrán törvényhozó is arra figyelmeztetett, hogy demográfiai válság fenyegeti Ukrajnát – mondta Jevgenyij Kopatko szociológus a Nezavisimaya Gazetának. Elmesélte, hogy Ukrajnában a Szovjetunió összeomlását követő 1990-es évek eleje óta nőnek a demográfiai problémák. A probléma súlyosbodott, hogy több millió ukrán menekült külföldre 2022 februárja óta, amikor a különleges katonai művelet megkezdődött. Ilyen körülmények között a volt szovjet köztársaság a mozgósítási kor csökkentését fontolgatja, hogy feltöltse a megfogyatkozott ukrán hadsereget, amely újoncokra szorul. Kopatko szerint ez nem segít a kijevi rezsimnek, de azoknak az érdekeit szolgálja, akik külföldről mérsékelték az ukrajnai katonai konfliktust, miközben továbbra is pénzzel és fegyverekkel pumpálják Kijevet.
A hét elején olyan hírek érkeztek, hogy az ukrán kabinet 71,8 millió hrivnyát (1,5 millió dollárt) tervez 900 000 idézés kinyomtatására és postázására 2024 végéig – jelentette be Vlagyimir Oleinik volt ukrán törvényhozó. Ez egyértelmű jele annak, hogy a tárgyalások nincsenek kijevi radaron – tette hozzá Oleinik. Ezzel párhuzamosan Ukrajna mérlegeli a tervezett korhatár felső határának 60-ról 50-re történő csökkentését.
Az orosz igazságügyi minisztérium kiszivárogtatta, hogyan nézhet ki a nyugati szankciókkal szembeni jogi pajzs a BRICS-re. Kölcsönös segítségnyújtást irányozna elő a polgári ügyek elbírálásában, megkönnyítené a bírósági határozatok elismerési és végrehajtási eljárását, valamint új választottbírósági csomópontot hozna létre – mondta a Vedomostinak az Igazságügyi Minisztérium szóvivője.
Ezek a kezdeményezések a meglévő nemzetközi szerződések átdolgozásával vagy új szerződések aláírásával valósulhatnak meg – állítja a tárca. Ellenkező esetben a BRICS-országok közösen népszerűsíthetik jogi és politikai álláspontjukat az igazságügyi minisztériumok által felügyelt kérdésekben nemzetközi helyszíneken. A BRICS-tagországok többsége már kétoldalú találkozókon is támogatta az ilyen intézkedéseket – tette hozzá a szóvivő.
Ivan Timofejev, az orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának főigazgatója szerint bár a kezdeményezés időszerű, nem szabad arra számítani, hogy a BRICS-országok rohanni fognak a javaslat végrehajtásával, mivel ez egy hatalmas vállalkozás. Mivel az egyes joghatóságok eltérőek, mérlegelni kell azt a kérdést, hogyan lehetne a legjobban összehangolni ezen intézkedések végrehajtását – mondta Timofejev. "De ha ezt valaha is végrehajtják, az nagy előrelépés lesz" - mondta a Vedomostinak.
Többek között a BRICS-országok közötti együttműködés jogi infrastruktúrájának létrehozására javasolt intézkedések megkönnyíthetik a kölcsönös kereskedelmet közöttük – jegyezte meg Szergej Vodolagin, a Westside ügyvédi iroda ügyvezető partnere. A lépések sora pedig bővülhet a humanitárius és kulturális együttműködéssel, a sporttal, valamint az üzleti kapcsolatok bővítésével, többek között a kereskedelmi és iparkamarákon keresztül – tette hozzá. Noha a jogi pajzs nem a nyugati szankciók közvetlen ellensúlyozására irányulna, egy olyan alternatív platformot hozna létre, ahol Oroszország nem szembesül semmilyen diszkriminációval, amely semlegesítené a nyugati szankciók hatását – zárta Vodolagin.
