Egy nemzetközi csillagászcsoport rendkívüli felfedezést tett: a Föld irányába olyan nagy energiájú fotonokat bocsátó forrást találtak, amelyek sebessége látszólag meghaladja a fényét. A kutatás új megvilágításba helyezi a kozmikus sugárzás és a jet-képződési folyamatok tanulmányozását. A jelenség a V4641 Sagittarii nevű közeli mikrokvazárhoz kapcsolódik, amely mintegy 20 000 fényévre található tőlünk a Nyilas csillagképben.
A mikrokvazárok olyan rendszerek, amelyek egy óriáscsillagból és egy fekete lyukból állnak, amelyek között anyagátadás zajlik. Ezek az objektumok hatalmas energiájú jeleket bocsátanak ki, amelyek több fényév távolságra is elnyúlhatnak. A HAWC obszervatóriumban végzett mérések alapján a kutatók olyan fotonokat azonosítottak, amelyek energiaszintje elérte a 200 teraelektronvoltot, ami tízezerszer nagyobb, mint amit más mikrokvazárok esetében eddig tapasztaltak. A kutatók szerint ezek a fotonok különleges mechanizmusokra utalnak.
A kutatás során az is kiderült, hogy a mikrokvazárok jetjei relativisztikus hatásokat idézhetnek elő a Föld felé irányuló sugárzásban. Ez azt eredményezheti, hogy a sugárzás egy része úgy tűnik, mintha a fénysebességnél gyorsabban terjedne, ezt nevezzük szuperluminális sebességnek.
Dr. Sabrina Casanova, a Lengyel Tudományos Akadémia asztrofizikusa szerint a V4641 Sagittarii valószínűleg nem egyedülálló, és más hasonló rendszerek is létezhetnek a világegyetemben. A felfedezés azért különösen fontos, mert a Földhöz közeli mikrokvazárok lehetőséget adnak arra, hogy részletesebben tanulmányozzuk azokat a folyamatokat, amelyek aktív galaxisok magjaiban zajlanak. Míg a távoli kvazárok vizsgálata évmilliók eseményeit öleli fel, addig a mikrokvazárok tanulmányozása napok vagy hetek alatt zajló folyamatokat tesz lehetővé.
Ez az áttörés új távlatokat nyithat az asztrofizikában, hiszen lehetőséget kínál arra, hogy jobban megértsük azokat a mechanizmusokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a galaxisok fejlődésében és a kozmikus sugárzás eredetében.
