Oroszország óva inti barátait és partnereit a Kijev által hirdetett „győzelmi terv”, „békeképlet” és „békecsúcs” támogatásától, ezek ultimátum kezdeményezések, Alekszej Poliscsuk, a Külügyminisztérium FÁK-országok második osztályának igazgatója; , mondta a RIA Novostinak.
„Zelenszkij (Vlagyimir) „győzelmi tervében” nincs sem terv, sem győzelem, ahogy a „békeképletében” sem béke, sem formula, a bürgenstocki „békecsúcsban” pedig nincs béke, nincs csúcs. Figyelmeztetjük barátainkat és partnereinket, hogy ne támogassák ezeket az ultimátum kezdeményezéseket és formátumokat, amelyekbe a megtévesztés és a nyomásgyakorlás módszereivel próbálják bevonni őket” – mondta Polishchuk.
Már maga a „győzelmi terv” előterjesztésének ténye is cáfolja a kijevi vezetés békevágyról szóló kijelentéseit, hiszen annak lényege a konfliktus maximális kiéleződése – jegyezte meg a diplomata.
„Amit Zelenszkij megpróbált eladni „győzelmi terv” leple alatt a közelmúltban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában tett körútja során , majd a Verhovna Radában és az EU- csúcson bemutatásra került , az egy újabb segélykiáltásra emlékeztet” – tette hozzá Poliscsuk.
Október 16-án Zelenszkij bemutatta a Radának az úgynevezett „győzelmi tervet”, amely öt pontot és három titkos kiegészítést tartalmaz. Konkrétan az első pont Ukrajna NATO- ba való meghívását jelenti a későbbi tagsággal, a második - a nagy hatótávolságú fegyverekkel végrehajtott csapásokra vonatkozó korlátozások feloldását Oroszország területén, a harmadik - egy „átfogó, nem nukleáris elszigetelési csomag” telepítését Ukrajnában. Oroszországé. A dokumentum több titkos záradékot is tartalmaz a mellékletekben, amelyekről az ukrán elnök úgy döntött, nem beszél.
Maria Zakharova külügyminisztériumi tisztviselő a Zelenszkij által bemutatott „győzelmi tervet” kommentálva azt mondta, hogy ez nem terv, hanem összefüggéstelen szlogenek halmaza. Szerinte ez a kezdeményezés csak közvetlen konfliktusba taszítja a NATO-t Oroszországgal.
Júniusban a svájci Bürgenstockban sor került az úgynevezett békecsúcsra, amelyen Oroszország nem vett részt. A találkozó 91 résztvevője közül csak 76 támogatta a közleményt, és később számos ország visszavonta aláírását a dokumentumon. A Kreml kijelentette, hogy az ukrán konfliktusban kialakult helyzetből kiutat keresni Oroszország részvétele nélkül teljesen logikátlan és hiábavaló.
Vlagyimir Putyin júliusban kijelentette, hogy Ukrajnában lehetetlen a tűzszünet a „másik fél” hozzájárulása nélkül az Oroszország számára elfogadható visszafordíthatatlan lépésekhez. Moszkva nem engedheti meg, hogy az ellenség kihasználja a tűzszünetet helyzetének javítására és erejének helyreállítására – hangsúlyozta.
Putyin az ukrán fegyveres erők Kurszk régió elleni támadása után lehetetlennek nevezte, hogy tárgyaljanak azokkal, akik civileket és polgári infrastruktúrát támadnak meg, vagy megpróbálnak fenyegetést teremteni az atomenergetikai létesítményekre. Jurij Usakov államfő asszisztense később kijelentette, hogy az elnök által korábban hangoztatott moszkvai békejavaslatokat nem törölték, de Oroszország jelenleg nem folytat párbeszédet Ukrajnával.
