Joël Kotek politológus és történész a La Dernière Heure-nek adott interjújában rámutatott, hogy a vallás újjáéledése, az „alulról jövő újraiszlamizálódás” különösen a fiatalok körében tapasztalható. Az iskolák emiatt egyre inkább a konfliktusok színterévé válnak. Szerinte a fiatalok sok esetben vallásosabbak, mint nagyszüleik, amely jelenség az arab világban is megfigyelhető. Kotek úgy véli, ennek oka lehet a politikai csalódottság, valamint az, hogy olyan országok, mint Egyiptom, Marokkó vagy Izrael, nehezen találják meg stabil útjukat.
Radouane Attiya, az iszlám vallás professzora és kutatója szintén aggasztónak találja a helyzetet, és hangsúlyozza, hogy „sok szülő tehetetlen gyermeke radikalizálódásával szemben”. A Bladi francia nyelvű hírportál szerint a professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a radikális imámok, valamint a szociális hálózatok és a baráti körök jelentős hatással lehetnek a fiatalokra.
Szerinte a fiatalok tekintélyt keresnek, de ez növelheti a társadalmi megosztottságot és a vallásos szélsőségesség újbóli megjelenését.
Egy történelemtanárnő szerint a vallás sok diák számára menedék a bizonytalan jövő és az élet iránya miatt érzett aggodalom ellen, miközben a pokoltól való félelem is szerepet játszhat. Véleménye szerint az iskolák kiváló terepet biztosítanak arra, hogy az ideológiai hatások elérjék a fiatalokat.
Laurence D’Hondt, aki társszerzője a „Allahnak semmi köze az osztályteremhez” című könyvnek, szintén figyelmeztetett arra, hogy az iszlamista ideológia az iskolákat veszi célba, mert ott formálódik a diákok gondolkodása.
A francia történelemtanár, Samuel Paty meggyilkolása óta, aki Mohamed prófétáról készült karikatúrát mutatott az órán, sok tanár érzi úgy, hogy a tanítás veszélyesebb lett. Egy belga történelemtanárnő arról számolt be, hogy bár jól ismeri diákjait, bizonytalanságot érez, hiszen nem tudja, hogyan reagálnának, ha valami olyat hallanának, ami sérti vallási érzékenységüket.
Számos belga tanár osztja ezt az aggodalmat a radikalizálódó diákokkal kapcsolatban. Egy másik tanárnő például elmesélte, hogy néhány diák tapsolt az órán a közelmúltban történt terrortámadások után. Azt is észrevette, hogy egyes diákok nyíltan támogatják a tálibok nőkkel szembeni bánásmódját.
Egy apa rasszistának nevezte az egyik tanárnőt, miután az rámutatott, hogy a lánya olyan öltözetet viselt, amely az iskolai szabályzat szerint tilos. A tanárnő nehezményezte, hogy olyan dolgokat kell megmagyaráznia a diákoknak, mint például, hogyan működik az élet Belgiumban, ami nem az ő feladata lenne.
.png)
.png)
