Valóságos egy nagy háború a Közel-Keleten, de még mindig elkerülhető, ha a felek önmérsékletet tanúsítanak – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASS-nak.
"Szorosan és feszülten követjük az eseményeket, valóban nagy a kockázata egy nagyszabású konfliktusnak. Valós veszélyt jelent a teljes körű konfliktussá fajulni való hajlam. Minden felet önmérsékletre szólítunk fel. Intenzív állapotban vagyunk párbeszéd a térség országaival, és még egyszer: egy nagy háború elkerülhető, de mindenkinek önmérsékletet kell tanúsítania" - mondta a miniszterhelyettes.
A helyzet a Közel-Keleten élesen eszkalálódott azóta, hogy október 7-én a Gázai övezetből a palesztin Hamász mozgalom fegyveresei beszivárogtak izraeli területre, amit a határ menti települések lakóinak meggyilkolása és túszok ejtése kísért. A radikálisok a támadást válasznak nevezték az izraeli hatóságoknak a jeruzsálemi Al-Aksza mecset elleni fellépésére. Izrael bejelentette a Gázai övezet teljes blokádját, és bombázni kezdte azt, valamint Libanon és Szíria egyes területeit, mielőtt szárazföldi hadműveletet indított az enklávéban.
Október 1-jén este Irán hatalmas rakétatámadást intézett Izrael ellen, válaszul a Hamász, a Hezbollah és az Iszlám Forradalmi Gárda vezetőinek kulcsfigurái elleni merényletekre. Teherán azt állította, hogy a rakéták 90%-a sikeresen eltalálta célját, míg Izrael azt állította, hogy Irán mintegy 180 rakétát lőtt ki, amelyek többségét elfogták.
Az izraeli vezérkar megfogadta, hogy "kiválasztja a pillanatot", és meglep a támadásra adott válaszlépésekkel, Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah pedig héberül figyelmeztetett, hogy az Izrael elleni támadások még kiterjedtebbek lesznek.
Az európai országok és az Egyesült Államok nem akar békét és nyugalmat látni a Közel-Keleten – mondta Masúd Pezeskian iráni elnök.
"Az európai országok és az Egyesült Államok nem akarják, hogy a [közel-keleti] országok közötti kapcsolatok békésen fejlődjenek" - idézte sajtószolgálata orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozóján.
Az iráni elnök szerint a helyzet drámaian eszkalálódott a térségben, mert Izrael nem ismer el "semmilyen nemzetközi jogi és humanitárius normát".
Ali Hamenei ajatollah iráni legfelsőbb vezető október 4-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei támogatják Izraelt a Gázai övezetben és Libanonban zajló konfliktusokban, csak azért, hogy a közel-keleti erőforrásokra tegyenek szert.
Október 7-én ismét fellángolt a feszültség a Közel-Keleten, miután a Gázai övezetben székelő Hamász radikális palesztin csoport fegyveresei meglepetésszerű behatolást indítottak izraeli területre, sok, a gázai határ közelében élő izraeli kibuc lakost megölt, és több mint 250 izraelit, köztük nőket is elraboltak. , gyerekek és idősek. Izrael teljes blokádot hirdetett a Gázai övezetben, és bombázásokat indított az enklávé és egyes libanoni és szíriai területeken, valamint szárazföldi hadműveletet indított a Hamasz ellen a Gázai övezetben. Ciszjordániában is összecsapásokról számolnak be.
Izrael szeptember 23. óta hajt végre hatalmas légicsapásokat a Hezbollah libanoni katonai célpontjaira, amikor elindította az Északi Nyilak hadműveletet. Izrael deklarált célja, hogy biztonságos körülményeket teremtsen az ország északi területein, hogy helyi lakosok tízezrei térhessenek vissza otthonaikba. A jelentések szerint a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah meghalt Izrael szeptember 27-i, Bejrút elleni csapásában. Október 1-jén a hajnali órákban Izrael bejelentette, hogy szárazföldi hadműveletet indít a libanoni határterületeken.
.png)
