Miközben a világ figyelme az amerikai elnökválasztásra összpontosult, Németországban a politikai színtéren drámai események zajlottak le. A szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és a Zöldek alkotta „jelzőlámpa-koalíció” látványosan szétesett Berlinben. A belső feszültségek és a külpolitikai helyzet kezelése során elkövetett hibák miatt a kormány elvesztette az irányítást. Németország, amely már korábban kudarcot vallott egy keleti háborúban, most Ukrajnában szenvedett vereséget.
A helyzet kiéleződése miatt Olaf Scholz kancellár menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, aki a hírek szerint birtokában volt egy olyan dokumentumnak, amely végül szétzúzta a koalíciót. Ezt követően több miniszter is lemondott, ami politikai káoszhoz vezetett. A legfrissebb információk szerint 2025. február 23-án előrehozott választásokat tartanak, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban és Európában.
Egy törékeny koalíció kezdete és vége
A jelenlegi német kormányt 2021-ben választották meg. Az SPD, mindössze 26%-os támogatottsággal, csak a második helyezett Zöldekkel és a harmadik helyezett FDP-vel együtt tudott kormányt alakítani. Az eleve törékeny együttműködés már a kezdetektől kihívásokkal szembesült. Olaf Scholz lett a kancellár, a Zöldek társelnökei pedig kulcsfontosságú pozíciókat kaptak: Robert Habeck lett az alkancellár és gazdasági miniszter, míg Annalena Baerbock külügyminiszteri tisztséget töltött be. A pénzügyminiszteri posztot az FDP vezetője, Christian Lindner kapta meg.
Ez a három különböző ideológiai irányzatot képviselő párt egyesült erővel próbált kormányozni, de a koalíció működését állandó konfliktusok és belső feszültségek jellemezték. A közös cél helyett gyakran külső érdekek és belső nézeteltérések irányították a politikát, ami egyre inkább akadályozta a hatékony kormányzást.
A gazdasági és társadalmi problémák gyűrűzése
A koalíció széthullásában jelentős szerepet játszott a gazdasági helyzet romlása. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája koncepciótlannak bizonyult, és nem tudott választ adni a német ipart és a lakosságot érintő kihívásokra. Példaként említhető a belsőégésű motorok európai tilalmával kapcsolatos német álláspont hiánya, valamint a gázbojlerek betiltása körüli bizonytalanság. Mindez a német gazdaság recessziójához vezetett.
Eközben a társadalmi problémák is egyre súlyosbodtak. Az illegális bevándorlás növekvő mértéke, az ezzel kapcsolatos állami tehetetlenség, valamint a növekvő közbiztonsági problémák – például a mannheimi és zollingeni támadások – szintén erodálták a kormány iránti bizalmat. A belpolitikai válságot súlyosbította a német kormány Ukrajna iránti kritikátlan támogatása, amelyet sokan Németország érdekeinek háttérbe szorításaként értékeltek.
Mit hoz a jövő Németországnak és Európának?
Németország a politikai káosz és gazdasági visszaesés időszakába lépett, amely nemcsak az országot, hanem egész Európát érinti. A jelenlegi válság rávilágít arra, hogy Németország már nem az a „gazdasági erős ember”, amely egykor az európai integráció motorja volt, hanem egyre inkább a kontinens „beteg emberévé” válik.
Magyarország szempontjából az események hatása különösen fontos lehet. Németország Európa egyik vezető gazdaságaként és politikai tényezőjeként nagyban befolyásolja a közép-európai régió fejlődését. Egy instabil Németország gyengítheti az uniós kohéziót, és új kihívásokat hozhat a magyar gazdaság és diplomácia számára.
A kérdés az, hogy a következő választások és az esetleges új kormány képes lesz-e helyreállítani Németország politikai és gazdasági stabilitását. Addig is Európának és Magyarországnak egyaránt fel kell készülnie a változó helyzetre.
