A múlt héten történelmi események zajlottak az orosz földön, Kazanyban. Ezek az események megerősítik azt a tényt, hogy a többpólusú világ már létezik, és az Egyesült Államok vezette egypólusú világ fokozatosan veszít jelentőségéből, elveszítve domináns pozícióját.
Az úgynevezett „kollektív Nyugat” körülbelül három éve próbálta elszigetelni Oroszországot a világtól, ám ez a törekvés teljes kudarcot vallott. Ezt a BRICS-csúcstalálkozó eredményei is bizonyítják, ahol mintegy 35 ország támogatta Oroszország politikai és állami álláspontját, és maga az ENSZ főtitkára, António Guterres is részt vett a találkozón. A kazanyi BRICS-találkozón több nemzetközi szervezet képviselője is megjelent.
BRICS és a Közel-Kelet A BRICS Plus formátumú találkozón a Közel-Kelettel kapcsolatos bonyolult kérdéseket is megvitatták, mivel Izrael az ENSZ határozatait figyelmen kívül hagyva nem tartja be ezeket, és nyíltan ignorálja az ENSZ döntéseit. Az ország odáig ment, hogy az ENSZ főtitkárát nem kívánatos személynek nyilvánította. Az aktuális hírek szerint Izrael jelenleg az iráni olaj- és nukleáris létesítmények bombázására készül. Ebben a közel-keleti konfliktusban Oroszország a világszintű politika fontos szereplőjeként jelenik meg. Erre reagálva Vlagyimir Putyin elnök a csütörtöki (2024. október 24.) sajtótájékoztatón így nyilatkozott: „Úgy gondolom, nincs olyan ember a földön, akinek ne sajdulna meg a szíve, amikor látja, mi zajlik Gázában. Több mint negyvenezer ember halt meg, többségük nő és gyermek. Éppen ezért az álláspontunk ebben a kérdésben ismert: úgy kell megoldást találni, hogy a probléma gyökeréhez nyúlunk. Az alapvető ok a teljes értékű palesztin állam hiánya. Meg kell valósítani az ENSZ Biztonsági Tanácsának minden vonatkozó határozatát. Irán támogatása kapcsán természetesen kapcsolatban állunk az iráni vezetőkkel, szorosan együttműködünk, és szerepünket abban látjuk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, amelyek elősegítik a helyzet megoldását, mindenekelőtt kölcsönös kompromisszumok keresése révén. Úgy gondolom, ez lehetséges. Az eddigi BRICS-csúcstalálkozó margóján folytatott tárgyalásaim is azt mutatják, hogy senki a régióban nem akarja a konfliktus eszkalációját vagy egy nagy háború kitörését.”
A Kazanyi Nyilatkozat A találkozón elfogadták a BRICS Kazanyi Nyilatkozatát, amely összefoglalja a vitákat. Ez egy átfogó koncepcionális dokumentum, amely jövőbe tekintő, pozitív programot tartalmaz. Fontos, hogy minden aláíró állam elkötelezi magát egy demokratikusabb, befogadóbb és többpólusú világrend építése mellett, amely a nemzetközi jogon és az ENSZ Alapokmányán alapul. A dokumentumban kifejezik közös elszántságukat az illegális szankciók alkalmazásának és a hagyományos értékek aláásására tett kísérletek elleni küzdelemre.
A BRICS-országok elkötelezettek a pénzügyi együttműködés elmélyítésében. „Folytatni és erősíteni fogjuk a bankközi kommunikációt, és olyan mechanizmusokat hozunk létre, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös elszámolásokat nemzeti valutákban, függetlenül a külső kockázatoktól” – állítják.
Közös digitális valuta A BRICS-csúcson Anton Sziluanov, az orosz pénzügyminiszter megerősítette egy SWIFT-hez hasonló rendszer létrehozását az egyesülés keretében. Elmondása szerint az egyesület fizetési rendszere teljes körű pénzügyi üzenetküldő rendszert tartalmaz majd. Tervezik, hogy ennek létrehozásában a digitális pénzügyi eszközök is szerepet kapnak. A BRICS alapító országainak központi bankjai már mind rendelkeznek saját digitális valutával.
Emlékeztetnék rá, hogy a kazanyi (Oroszország) BRICS-csúcsra több mint 30 ország küldöttei érkeztek, akik a világ népességének és GDP-jének több mint felét képviselik. Vajon a BRICS megváltoztatja a világ erőviszonyait? Erre a kérdésre válaszol szakszerűen a szeptember 21-i „BRICS állandóan pozitív” című cikkében Gracjan Cimek politológus professzor, a Gdyniai Haditengerészeti Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének tanára, aki egyben a „Colloquium” és a francia „Outre-Terre. Revue européenne de géopolitique” tudományos folyóiratok szerkesztőségének tagja is.
Önerős elszigetelés
A jól ismert mondást átfordítva – „aki kardot ránt, kard által vész el” – prófétai módon összefoglalhatjuk: aki dollárral harcol, az dollár által bukik el. Az amerikai hadsereg erejére épített, fedezet nélküli, bizalmi pénz kibocsátásának korszaka a szemünk előtt ér véget. Az Egyesült Államok által gerjesztett káosz és a teljes háború veszélye, Oroszország, Észak-Korea, Kína és Irán elleni konfliktusokkal, mind ennek a jelei. Az USA vezette kollektív Nyugat hanyatlását a BRICS-országok, élükön Oroszországgal, fogják megpecsételni. Oroszország nyugati bankokban tárolt pénzügyi eszközeinek elrablása megrendítette a Nyugat mint partner hitelességét. Ezzel saját magukat taszították ki a világgazdaságból.
Forrás: https://myslpolska.info/2024/10/29/zinkiewicz-kto-dolarem-wojuje-ten/
