Japán és Kína, az Egyesült Államok két legnagyobb külföldi államadósság-tulajdonosa, a harmadik negyedévben jelentős mennyiségű amerikai államkötvénytől szabadult meg. Az eladások hátterében Donald Trump hatalomra kerülése és az amerikai Jegybankrendszer (Federal Reserve System, FRS) intézkedései állhatnak. A következőkben megvizsgáljuk, miért döntöttek így a hitelezők, folytatják-e a kötvények eladását, és milyen hatással lehet ez az amerikai dollárra.
"Trump miatt megijedtek"
Az USA államkötvényeinek legnagyobb része amerikai kézben van: a kormány és a Federal Reserve tulajdonában van az államadósság 34,58%-a. A külföldi hitelezők aránya 23,35%, ezen belül Japán 1,1 billió dollár (az összes adósság 3,5%-a), Kína pedig 0,75 billió dollár (2,8%) értékű államkötvényt birtokolt.
A harmadik negyedévben Japán rekordösszegű, 61,9 milliárd dollár értékű kötvényt adott el, míg Kína 51,3 milliárd dollártól szabadult meg.
Elemzők szerint ez részben az amerikai elnökválasztás eredményének, valamint Trump jövőbeli külpolitikai változtatásainak köszönhető. Az új elnök ugyanis bejelentette, hogy vámokat emel, különösen Kína irányába, ami Peking számára egyfajta figyelmeztető jelzésként szolgált.
Haszon realizálása
További okok is szerepet játszhattak a kötvények eladásában. A harmadik negyedévben a befektetők arra számítottak, hogy a Federal Reserve csökkenti a kamatlábakat, és szeptemberben a jegybank valóban jelentős, 0,5 százalékpontos vágást hajtott végre, 4,75-5%-ra csökkentve az irányadó rátát.
A kamatlábak csökkentése következtében az amerikai államkötvények hozama mérséklődött, míg piaci értékük nőtt. „A tízéves kötvények hozama közel egy százalékkal esett vissza, ami jelentős árnövekedést eredményezett. A hitelezők ezért úgy döntöttek, hogy realizálják a nyereségüket” – magyarázta Eduard Hrisztyanov, a Roszdorbank igazgatóságának első alelnöke.
Emellett mindkét ország saját pénzügyi problémáinak megoldására is használhatta a kötvények eladásából származó bevételt. Japán például a harmadik negyedévben a jen folyamatos gyengülésével küzdött, amely 2022 óta közel 50%-kal veszített értékéből a dollárral szemben. A japán központi bank rendszeres devizaintervenciói valószínűleg további kötvényeladásokat igényeltek.
Kína esetében a deflációval és az építőipari válsággal való küzdelem miatt volt szükség költségvetési intézkedésekre, amelyek kevés teret hagytak külföldi kötvények vásárlására.
Az amerikai államadósság problémája
Az amerikai államadósság gyors növekedése szintén aggasztja a befektetőket. Az adósság már meghaladja a 35 billió dollárt, és az adósság kamatterhei évente az USA GDP-jének mintegy 2%-át emésztik fel, miközben a költségvetési hiány az ország GDP-jének 5%-át teszi ki.
Donald Trump ígéretet tett arra, hogy elnökként csökkenteni fogja az államadósságot, de a befektetők kétségekkel fogadják ezeket az állításokat. Jelenleg az amerikai kormány bevételeinek 17,9%-át költi kamatfizetésre, ami 30 éves csúcs.
A Federal Reserve enyhítő monetáris politikája és kamatcsökkentése nem tudja teljesen semlegesíteni az amerikai gazdaságban meglévő kockázatokat. Trump tervei között szerepel egy hatékonysági minisztérium létrehozása, amely az államadósság csökkentésére és diverzifikációjára összpontosítana. Ennek sikere azonban kérdéses, hiszen Trump előző elnöki ciklusa alatt az államadósság hét billió dollárral nőtt, hasonlóan Biden elnökségéhez.
Diverzifikáció és a dollár jövője
Egyes elemzők szerint a kötvények eladását a nemzetközi pénzügyi rendszer változásai is befolyásolják. Az orosz devizatartalékok korábbi befagyasztása után számos központi bank igyekszik diverzifikálni tartalékait, hogy elkerülje a hasonló helyzeteket.
Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az Egyesült Államok számára a kölcsönfelvétel költségei jelentősen megemelkedhetnek, ami pénzügyi piaci zavarokhoz vezethet.
Bár az amerikai dollár jelenleg erősödik a Federal Reserve politikájának köszönhetően, a kötvények eladásának hatásai később a valuta gyengülését eredményezhetik. „Minél többen használnak alternatív valutákat a nemzetközi kereskedelemben, annál alacsonyabb lesz a dollár iránti kereslet” – jegyzi meg Nyikolaj Pereszlávszkij, a CM Service gazdasági kutatási osztályának vezetője.
Egyelőre a szakértők nem számítanak az amerikai államkötvények tömeges eladására, de a befektetők kivárják, hogy Trump milyen lépéseket tesz. Az arany iránti kereslet már most rekordszintre nőtt, mivel a bizonytalan időkben a befektetők biztonságos eszközöket keresnek.
