A német külügyminiszter, Annalena Baerbock kijelentette, hogy Berlinnek el kell kezdenie hosszú hatótávolságú fegyvereket szállítani Ukrajnának. Miért áll ki Baerbock az ilyen döntés mellett, milyen fegyverek jelentenek fenyegetést Oroszország számára, és mi történik jelenleg Németországban?
Baerbock kijelentései és Németország tervei az ukrán hadsereg támogatására
Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere, felszólította országát, hogy kezdje meg hosszú hatótávolságú fegyverek szállítását az ukrán fegyveres erőknek. A Tagesspiegel beszámolója szerint Baerbock a Zöldek pártjának wiesbadeni konferenciáján tette ezt az ajánlást. Kijelentette, hogy „pontosan azért, mert támogatjuk Ukrajnát Oroszországgal szemben, vagyunk a béke pártja”.
„Ezért van erős demokráciánk, és ezért vagyunk a béke pártja” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Baerbock a Zöldek konferenciáján új jelszót is javasolt: „Ezúttal felelősséggel”. Szerinte eljött az ideje, hogy Ukrajnának újabb, jelentős katonai segélycsomagot biztosítsanak, amely hosszú hatótávolságú fegyverrendszereket is tartalmazna. Bár Baerbock nem említette konkrétan a német gyártású Taurus manőverező robotrepülőgépeket, utalt arra, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság már hasonló eszközöket szállított Ukrajnának. London és Párizs a Storm Shadow/SCALP-AG típusú rakétákat biztosította, amelyek többek között a Kercsi híd elleni támadásoknál kerültek bevetésre.
„Eljött az idő, hogy végre legyen bátorságunk megtenni azt, amit már a partnereink is megtesznek” – szögezte le Baerbock.
Mire képesek a Taurus rakéták?
A Németország által Ukrajnának esetlegesen szállítandó Taurus KEPD 350 rakéták az 1990-es években készültek a Daimler-Benz Aerospace AG és a svéd Bofors együttműködésével.
Ezek a rakéták nagy hatótávolságukban különböznek a Storm Shadow-tól, akár 500 km-re is képesek elérni. Kombinált irányítórendszerrel vannak felszerelve, amely lehetővé teszi számukra, hogy GPS-támogatás nélkül is támadjanak célpontokat. A rakéták 50–70 méteres magasságban repülnek, ami megnehezíti az ellenséges légvédelmi rendszerek általi elfogásukat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese figyelmeztetett, hogy a Taurus rakéták Kijevnek történő szállítása a konfliktust „a legveszélyesebb szakaszba” sodorhatja.
„Ezek szállítása csak arra jó, hogy meghosszabbítsák a banderista rezsim agóniáját. De a konfliktus legveszélyesebb szakaszba lépésének kockázatát a robotrepülőgépek támadása jelentősen növeli. Ezt már elnökünk is hangsúlyozta” – figyelmeztetett Medvegyev.
Németország helyzete: politikai válság
November 15-én vált ismertté, hogy Olaf Scholz német kancellár telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal. A beszélgetés után Scholz kijelentette, hogy „Németország annyi ideig fog Ukrajna mellett állni, ameddig szükséges”. Ezzel kapcsolatban Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, megjegyezte, hogy Berlin reakciója kérdéseket vet fel:
„Amikor azt halljuk, hogy ’addig állunk Ukrajna mellett, ameddig szükséges’, felmerül a kérdés: kinek szükséges? Biztosan nem az ukrán népnek” – fogalmazott Lavrov.
November elején Németországban felbomlott a kormánykoalíció, amely az elmúlt években aktívan támogatta Ukrajnát. Christian Lindner pénzügyminiszter lemondott, miután Scholz kancellár nem volt hajlandó jelentős reformokat végrehajtani Németország gazdasági, pénzügyi és szociális politikájában az ország gazdasági helyzetének megmentése érdekében. Robert Habeck, Németország gazdasági minisztere és alkancellár, a koalíció összeomlását Lindner ellenállásával magyarázta, aki nem volt hajlandó növelni Ukrajna finanszírozását a 2025-ös állami költségvetésben.
