Az orosz tudósok egy új, daganatellenes hatású anyagot szintetizáltak, amely alapja lehet egy olyan gyógyszernek, amely képes kezelni a glioblasztómát – az agresszív, rosszindulatú központi idegrendszeri daganatot. A kutatók szerint az új anyagra épülő gyógyszer jóval kevésbé lesz toxikus a betegek számára, mint a jelenleg elérhető alternatívák. Az új anyag hatásmechanizmusát a BioMetals szakfolyóiratban publikálták.
A glioblasztóma a legagresszívabb és legelterjedtebb rosszindulatú agydaganat, amely leginkább az idősebb korosztályt érinti, 64 év felettiek körében gyakoribb, különösen a férfiaknál. Leggyakrabban a homlok-, halánték-, fali- és nyakszirti lebenyekben alakul ki, ritkábban a kisagyban – közölték az Uráli Szövetségi Egyetem (UrFU) kutatói.
„A glioblasztóma jelenleg gyógyíthatatlan. Az ilyen daganattal élők átlagos várható élettartama mindössze 15 hónap, és a betegek kevesebb mint öt százaléka éli meg az öt évet a diagnózis után” – mondta Vszelovod Melehin, az UrFU sejtes és géntechnológiai bioszűrési laboratóriumának vezetője.
Melehin szerint világszerte platinaalapú vegyületeket – ciszplatint, karboplatint és oxaliplatint – használnak a glioblasztóma kezelésére. Ezek a vegyületek azonban erősen mérgezőek és komoly mellékhatásokat okoznak. Emellett idővel a daganatsejtek hozzászoknak ezekhez a készítményekhez, és már nem reagálnak rájuk. Ezért világszerte új anyagok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek eltérő hatásmechanizmussal rendelkeznek.
Az UrFU és az Uráli Állami Orvostudományi Egyetem kutatói egy új daganatellenes anyagot állítottak elő, amely szerkezetileg hasonlít a ciszplatinra. „Mindkét készítmény alapja egy platina komplex, és mindkettő alacsony molekulatömegű, ami lehetővé teszi a molekulák számára, hogy a véráramon keresztül eljussanak az agyba. Ezek tehát legközelebbi analógok, ám az új anyagunk eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik, ami valószínűleg kisebb toxicitást és nagyobb hatékonyságot biztosít olyan esetekben, amikor más gyógyszerek nem hatékonyak” – magyarázta Melehin.
Míg a ciszplatin a DNS-molekulához kötődve blokkolja a sejtosztódást, az UrFU által szintetizált új anyag feltehetően más módon pusztítja el a sejteket. Az UrFU kutatási mérnöke, Marija Tohtujeva szerint az anyag aktív oxigénformák képződését idézi elő, amelyek oxidálják a sejthártyát alkotó lipideket. A sejthártya károsodása a sejt elpusztulásához vezet, amely közvetlen oxidációs hatás következménye.
A kutatók a jövőben terveik szerint élő szervezetekben is tesztelik majd az anyagot. Ha a feltételezett daganatellenes mechanizmus beigazolódik, az anyag ígéretes alapot adhat egy új gyógyszer kifejlesztéséhez – hangsúlyozta Melehin.
„Abban bízunk, hogy az új készítmény hatékony lesz a meglévő terápiákra rezisztens sejtek ellen is. Ez azt jelenti, hogy Oroszországban egy új, kisebb toxikus hatású daganatellenes gyógyszer válhat elérhetővé, amelyet olyan esetekben is lehet majd alkalmazni, amikor a hagyományos kezelés hatástalannak bizonyul” – foglalta össze.
.png)
