A Gazprombank elleni szankció volt az első lépés Trump bejelentése után az oroszok elleni kereskedelmi háború kiélezéséhez.
Alig pár nappal korábban állította le Ausztria gázszállítását Putyin, nemfizetésre hivatkozva. Az ukránok ez év végével leállítják a gáztranzitot, ami miatt Európa ezen a télen energetikai válság elé néz, mivel a hideg és az utánpótlás hiánya miatt a tárolók lefogyhatnak. A gázellátás nehézségei csak Ausztriát, Szlovákiát és minket érintenek, amit a fizetést közvetítő Gazprombank letiltása súlyosbít. A gázvásárlásokat és szállításokat ezen az utolsóként érintetlenül hagyott bankon keresztül intézték. Az utalásokat és kártyák használatát is letiltó USA-EU intézkedés után a dollár árfolyama hirtelen megugrott, a rubelé 10%-ot esett, a jüané is gyengült. A háború befejezése mellett szónokoló Erdogan is letiltotta Törökországban a bankot, amivel jóformán véget vetett az alakuló közös gázprojektnek. Ursula von der Leyen hirtelen az orosznál olcsóbb amerikai LNG-re való átállásról kezdett el beszélni Trump vámígéretei után, amik az EU-t is érinteni fogják. A kereskedelmi alku részeként az EU felajánlaná az amerikai LNG-től való függést, és még több gabona, többek között szója vásárlását a kieső orosz és ukrán mennyiség helyett. A Biden által elkezdett, EU által átvett, és Trump által felfokozott kereskedelmi és szankciókkal kombinált vámháború a kereskedelmi egyezmények újratárgyalását kényszeríti ki, még több áruról, és még nagyobb kedvezményekkel az USA termelőinek a javára, ám a másik oldalon ez az EU gazdálkodóinak és vállalkozásainak a sérelmével járna.
Az új egyezmények mentén Európa az USA gazdasági gyarmatává válik, míg Amerika „újra naggyá lesz”,- ahogyan azt Trump kijelentette. A szankciók és az ezeket megfejelő vámok tovább mélyítik az infláció fokozásával a gazdasági válságot, ami még jobban eldurvulhat a hadigazdaságra történő átállás, a NATO-nak és Ukrajnának adott pénzügyi támogatások kikényszerített fokozásával. Az államok bevételei csökkennek, a hadikiadások nőnek, ennek következménye a saját gazdaságok további gyengülése, amit a hazai vállalkozások támogatásának és a szociális kiadásoknak a lefaragása követ, mindez gyorsan emelkedő árak mellett. Az ukrajnai háborúra és a fegyverkezésre fordított összegek az amerikai hadigépezetet fenntartó oligarchák vagyonát és rajtuk keresztül az amerikai költségvetés bevételeit gyarapítja. A kereskedelmi háború a hegemón gazdasági – politikai súlyának és befolyásának további növelésére szolgál, és mint látható, a folyamat nem most kezdődött. Az olajdollárt átmenetileg leváltja a háborús hadidollár, utána jönne a zöld digitális valuta, a zölddollár?
Háború hadüzenet nélkül, előre megtervezve és gondosan kivitelezve
Az egymásnak feszülő nagyhatalmak a fennálló világrendet változtatják meg a 3.- ik világháborúval, ami egy többfrontos háború. Míg az amerikai hiénák erőből és kegyetlen érzéketlenséggel akarják maguk alá gyűrni az ellenfelet, az oroszok a megegyezések és az egymás érdekei mentén való együttműködést használva védekeznek, legyen az gazdasági, vagy katonai célzatú. Amit látni engednek, az csak a felszín, a kirakat, a nekünk eljátszott szerepek mentén. Ez a háború egyrészt a milliárdosok és bankárok világuralmi harci játéka, másrészt az értékrendek harca is. Uralkodni mások felett többféleképpen is lehet, a nyers erő nem mindig hoz fölényt.
A Bident irányító háborús hiénák nemcsak a fegyverkezést és harcokat fokozzák az atomfenyegetéseikkel, de az ukránok élete se számít nekik: A legdurvább rúgást vitte be nekik Biden azzal, hogy mintegy felszólította Zelenszkijt, csökkentse a katonai behívók korhatárát 18 évre. Az indoklás: Amerika a vietnami háborúba 19 éves kortól kezdte a sorozást, akkor az ukránok se tegyenek máshogy, ha meg akarják nyerni a háborút. Nem panaszkodni kell hanem pótolni saját erőből az emberhiányt! Ettől függetlenül a NATO katonák bevetése is elkezdődhetett titokban, mert a felderítők szerint Kurszkban állítólag NATO-jelvényes katonák csoportját semmisítették meg. A katonák bevetése régóta felmerült, ha Ukrajna vesztésre áll, a közvetlen részvételt nem tették lehetetlenné. Most, miután megvan az engedély is Oroszország megtámadására, és mindkét fél elismerte a közvetlen konfliktus beálltát, Ukrajna légterét már a szomszédos NATO tagok védik az „átadott” F16-osokkal,- miért is ne harcolhatnának az amerikai érdekekért az amerikai katonák is Ukrajnában? Az sem kizárt, hogy hamarosan angol, francia, olasz csapatok is megjelennek a harctéren. A békekötést mindig háború előzi meg, az ultimátumhoz erőfölény kell!
Ukrajna esetében két lehetőség van: Vagy felveszik gyorsítva és az alapszabályt újra megszegve a NATO-ba, netán módosítva a szabályokat, vagy atomfegyvereket adnak nekik és bevetik a NATO hadseregét. Aki vesztésre áll, annak a reakciói kiszámíthatatlanná válnak! Az európai országok már elkezdték a lakosság felkészítését az orosz csapásokra, felerősítve ezzel a háborús pszichózist és az oroszellenes hangulatot. A logisztikai folyosókon megindultak a harci eszközök szállítmányai, rakétakilövőket állítanak fel, reptereket újítanak, vagy építenek a bombázóknak, miközben elhitetik a tömegekkel, hogy mindez szükséges rossz, az oroszok az agresszív hódítók, ők az oka mindennek, de sebaj, itt a NATO, és megvéd minket,- akár az életünk árán is! Ugye, milyen kedvesek, érzékenyek, és igazságosak a pszichopata milliárdosok?
Amikor az ukrajnai, a Közel-keleti, és a kereskedelmi háborúk összeérnek, egy soha nem látott káosz alakul ki, amelyből a kamukovidhoz hasonlóan csak egy kiutat mutatnak majd fel, de az bizonyosan nem a világ milliárdosai felhalmozott vagyonának igazságos újraelosztása, és a vagyoni, gazdasági különbségek megszüntetése lesz. Nekik sokkal fontosabb az emberiség létszámának a lecsökkentése, a rasszok összekeverésével a nemzeti öntudat felszámolása, a nemek összemosásával az emberi társadalmak alapja, a családok megszüntetése, végül az önrendelkezési jog, mint olyannak, még a gondolatának is az eltüntetése a fejekből.
Ezt az emberiség elleni háborút nem a tömegek, hanem a gondosan kiválasztott és kiképzett bábokból és globalista ügynökökből álló kormányaink indították el ellenünk, egy fölöttük álló, idegen hatalmi elit szolgálatában. A háborúknak, legyenek azok bárhol, és bármilyenek is, csak mi, a semmibe vett, lenézett, kihasznált, és kiszolgáltatott emberek tudunk véget vetni. Mi,- akik soha nem akartunk háborúkat. A békéhez vezető utat nekünk kell megtalálni, a kormányainknak mi adhatunk ultimátumot, mert az életünk a miénk, azzal rajtunk kívül más nem rendelkezhet!
Az önvédelem joga minket illet meg az életünkre és létbiztonságunkra, értékrendünkre törő hazug báb-vezérekkel szemben! Ha életben akarunk maradni, itt az ideje, hogy a józan eszünkre hallgatva visszavegyük a saját sorsunk felett az irányítást!
/ G. Ági /
Scott Ritter a háborús erőkről és megállításukról
……………………………………………………………………………
Putyin és Kazahsztán tervet készítenek a Trump elleni védekezésre és Kína megsegítésére
Oroszországot és Kazahsztánt bevonják az amerikai-kínai kereskedelmi háborúba.
Putyin november 27-én munkalátogatásra érkezett Kazahsztán fővárosába. Az Orosz Föderáció elnökének Kazahsztán vezetőjével, Kassym-Jomart Tokayevvel folytatott találkozóján jegyzőkönyvet írtak alá a Kazahsztánba irányuló olaj- és kőolajtermék-szállítások újraindításáról. „Szisztematikusan fejlődik az együttműködés az energiaszektorban. Az orosz olajat Kazahsztánon keresztül szállítják Kínába. A Gazprom valóban megszakítás nélkül szállít gázt a kazahsztáni fogyasztóknak. Tavaly óta Oroszországból gázt szállítanak át Kazahsztánon keresztül a szomszédos Üzbegisztánba – növelni fogjuk az ilyen szállításokat” – mondta az orosz vezető asztanai látogatásán.
Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, amelyet Donald Trump megválasztott elnök jelentett be, az orosz gazdaságot is érinti. Az elemzők az URA.RU-nak kifejtették, hogy ez arra kényszeríti az orosz hatóságokat, hogy gondolkodjanak el a kockázatok minimalizálásáról. Mindenekelőtt a szomszédokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítésével. Ebben fontos szerepet játszhat Kazahsztán. Vlagyimir Putyin orosz elnök kazahsztáni állami látogatása során kötött megállapodások az ország vezetőjével, Kasszim-Dzsomart Tokajevvel nemcsak gazdaságukat, hanem Hszi Csin-ping kínai vezetőt is segítik megvédeni ebben a kereskedelmi háborúban.
A vezetők szerint bővül a gazdasági együttműködés. Meggyőződésük, hogy Oroszország és Kazahsztán a következő években 30 milliárd dollárra tudja növelni a kereskedelmi forgalmat. A tárgyalásokat követően a vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el a stratégiai partnerség elmélyítéséről egy új globális rend összefüggésében. Ez azt jelenti, hogy Oroszország és Kazahsztán megerősíti a politikai és humanitárius kapcsolatokat, és kiterjeszti a gazdasági együttműködést. Putyin és Tokajev hangsúlyozta, hogy „érdekeltek egy kiegyensúlyozott és átlátható nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakításában”, és ellenzik az egyoldalú szankciókat.
Az elemzők különleges jelentéseket látnak ennek a találkozónak, amelyet nagyrészt a külső helyzet határoz meg. Ahogy Makszim Viliszov, az INION RAS vezető kutatója az URA.RU-nak adott interjújában elmondta , egyrészt az elnököknek meg kellett beszélniük a kétoldalú kapcsolatok alakulását, másrészt nem kevésbé fontos megérteni, hogyan megvédeni a két ország gazdaságát az Egyesült Államok és Kína közötti esetleges kereskedelmi háborútól Trump hatalomra kerülése után. „A vezetőknek fel kell készülniük erre, és közös intézkedéseket kell kidolgozniuk a provokációk elkerülése érdekében, és külön megállapodásokat kell kötni, amelyek sérthetik a jószomszédi kapcsolatokat már a háromszögben – Oroszország, Kína, Kazahsztán” – véli Viliszov.
Hasonló állásponton van Alekszandr Vorotnyikov, a RANEPA Társadalomtudományi Intézetének docense, aki nem zárja ki, hogy új szankciókat vezetnek be Kína ellen, és az Oroszország és Kazahsztán közötti gazdasági együttműködés elmélyítése csökkenteni fogja ennek a kereskedelmi háborúnak a következményeit. az óriások. „A KNK legközelebbi szomszédaiként országaink minden bizonnyal érintettek lesznek. Ezért fontos, hogy Putyin és Tokajev megvitassák, hogyan kerülhetik el a gazdasági következményeket.
Vorotnyikov szerint Kína szövetségeseivé kell válnunk az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborújában, de a magunk javára. "Hosszú távon nem fogunk veszíteni ebben a kereskedelmi háborúban: a világ számos országa érdekelt az együttműködésben Oroszországgal és Kínával egyaránt."
Vaszilij Kasin, a National Research University Higher School of Economics Átfogó Európai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető kutatója az URA.RU-nak kifejtette, hogy az a forgatókönyv, hogy Trump Kínára készül, „negatív hatással lesz az egész világgazdaságra”. „Oroszország érezheti ezt a nyersanyagárak ingadozásán keresztül” – véli a szakértő.
Rail Khussamov, az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem általános és projektmenedzsment tanszékének docense szerint Oroszországnak és Kazahsztánnak meg kell keresnie a lehetőségeket az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok esetleges feszültségeihez való közös alkalmazkodásra.
„Az orosz cégek külkereskedelmi tevékenysége szempontjából az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború további kihívásokat jelenthet Oroszország számára az új nemzetközi partnerek felkutatásával kapcsolatban. Ebben az esetben Kazahsztán arra fog törekedni, hogy növelje az Oroszországba irányuló szállítást, hogy kompenzálja a kínai üzlettel való interakció lehetséges kockázatait” – vélekedik Huszamov.
A szakember kifejtette, hogy az Egyesült Államok termékeinek mindössze 8 százalékát exportálja Kínába, és ez a szám fokozatosan csökken. A kínai export teljes volumenében azonban az Egyesült Államok több mint 16 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az orosz export részesedése a kínai gazdaságban meghaladja a 14%-ot.
Az URA.RU által megkérdezett szakértők úgy vélik, hogy ha az Egyesült Államokkal való kapcsolatok romlanak, Kína növelheti exportját Oroszországba, valamint a szomszédos Kazahsztánba. Moszkva és Asztana pedig segíthet Kínának pótolni a kieső tengerentúli import egy részét (olaj, gáz, fa, élelmiszer), és ezzel növelni a kereskedelmi forgalmat.
Kashin politológus ezt pozitívumként értékeli, szerinte az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború felerősödése nemcsak és nem is annyira gazdasági kockázatokkal jár Oroszországnak. „Tekintettel arra, hogy Oroszország aktívan használja Kazahsztán közlekedési infrastruktúráját Kínába irányuló exportra és Kínából származó importra, Putyinnak és Tokajevnek természetesen van okuk a vitára. Kazahsztán már most is jelentős résztvevője Kínával fenntartott kapcsolatainknak. Az pedig nagyon valószínű, hogy a Kína elleni újabb szankcióhullámok közös bevételi lehetőségeket nyitnak meg számunkra és Kazahsztán számára is. Ide tartoznak az olaj- és gázvezetékek, a közúti és vasúti infrastruktúra. Mindez további keresletet jelenthet Kínában” – meg van győződve Kashin.
Források:
https://ura.news/articles/1036290229
https://ura.news/news/1052849111
https://ura.news/news/1052849102
