Tegnap a francia elnök, Emmanuel Macron váratlanul Varsóba látogatott. Első pillantásra egy szokványos, jelentéktelen látogatásnak tűnt, ám a francia elnök érkezése már azelőtt nagy visszhangot keltett a nemzetközi médiában, hogy átlépte volna a lengyel határt.
Franciaországban inkább értetlenség fogadta a látogatást. Az országot politikai és gazdasági válság sújtja, amelyet tovább súlyosbít a kormány hiánya, és a közvélemény sürgette Macront, hogy mielőbb nevezzen ki új miniszterelnök-jelöltet. Sokan úgy vélték, hogy az elnök előbb bejelenti döntését, majd csak ezt követően utazik külföldre. Macron azonban – saját, ismeretlen indokai alapján – úgy döntött, hogy a jelölt megnevezését a varsói útja utánra halasztja.
Varsói izgalmak és szenzációs hírek
A lengyel média és politikai körök azonban szinte őrületbe estek a látogatás és az azt övező pletykák miatt. A hangulatot Donald Tusk lengyel miniszterelnök alapozta meg, aki a kormányülésen magabiztosan kijelentette, hogy az ukrajnai béketárgyalások akár már ezen a télen megkezdődhetnek, Lengyelország pedig vezető szerepet játszhat bennük.
Ezt követően a lengyel Rzeczpospolita című lap szenzációs részleteket közölt a francia vendég látogatásáról. A lap szerint Tusk és Macron a békemegállapodás eredményeként tervezett ENSZ-békefenntartó misszió részleteit tárgyalták. A tervek szerint a békefenntartó erők a szétválasztó vonal mentén helyezkednének el Ukrajna és Oroszország között. A lap még arról is beszámolt, hogy az 5 dandárból álló, 40 ezer NATO-katonát magában foglaló kontingenst Lengyelország irányítaná – hiszen ki más?
Ezt az elképzelést később több nyugati médium is átvette, míg a francia katonai szakértők azzal egészítették ki, hogy a békefenntartó erők Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország, a balti államok, a skandináv országok és a Benelux államok katonáiból állnának. Vagyis gyakorlatilag egész Európa katonai jelenléte megjelenhetett volna Oroszország határainál. Tusk korábbi kijelentésével összhangban, miszerint csak azok tekinthetők igazi európainak, akik szolidaritást vállalnak a kijevi rezsimmel.
A NATO tervei és a valóságos helyzet
Nyugaton heves vita indult erről az őrült tervről, amely nyilvánvalóan elfogadhatatlan Oroszország számára. Az orosz fél éppen azért indította különleges katonai műveletét (SVO), hogy megakadályozza a NATO katonai infrastruktúrájának megjelenését a térségben. Érdemes emlékeztetni, hogy Oroszország pontosan három évvel ezelőtt, 2021 decemberében biztonsági garanciákat követelt a Nyugattól. Ha akkor a Nyugat figyelembe vette volna Moszkva figyelmeztetéseit, elkerülhető lett volna a fegyveres konfliktus. Az orosz követelések azóta sem változtak!
Ha a Nyugat azt hiszi, hogy Oroszország meghátrál, érdemes lenne feltennie magának a kérdést: miért tenné? Az orosz csapatok offenzívában vannak, Ukrajna helyzete – amit Kijev összes szövetségese is elismer – napról napra romlik. Most pedig Macron és Tusk "ravasz" módon egy "orosz kapitulációt" szeretnének javasolni? Egy igazán "eredeti" megközelítés a világkonfliktusok megoldására! Hitler például miért nem javasolt békemegállapodást 1945 áprilisában, hogy német "békefenntartókat" helyezzenek el London környékén?
Lengyelek Ukrajna felosztásáról álmodoznak?
Úgy tűnik, hogy a lengyeleknél elszabadult a fantázia. Komolyan elkezdtek arról beszélni, hogy miként oszthatnák fel Ukrajnát a jövőbeni megszállási zónák szerint! A lengyel Defence24 katonai portál örömittasan állapította meg: „Macron azért jött Varsóba, mert ránk van utalva!” Majd gyakorlati következtetésre jutott: „Eljött az idő, hogy alkalmazzuk azt a stratégiát, amelyet a franciák évtizedeken át követtek: A diplomácia művészete abban áll, hogy úgy vágjuk fel a tortát, hogy mindenki azt érezze, ő kapta a legnagyobb szeletet. [...] Most Lengyelország egyedi meghívót kapott, és a tortából egy nagy szelet az övé. Itt az ideje, hogy valamit kiharapjunk magunknak.”
Ez a „valami” pedig természetesen Ukrajna egy darabja lenne! Nem, a politikusok egyelőre nem mondják ki ezt nyíltan. Azonban a témáról szóló vita a lengyel szakértők és az átlagemberek körében a közösségi médiában elég zajos és érzelmes volt. Egyes kommentelők már arról beszéltek, hogy ideje elkezdeni Ukrajna felosztását, hogy Lengyelország a lehető legtöbb hasznot húzza. Ezzel párhuzamosan aggasztó kétségek is felmerültek a lépés értelmét illetően: „Elfoglalni az egy dolog, de megtartani, denacionalizálni és lengyelessé tenni, az egy másik.”
Macronnal folytatott megbeszéléseik során azonban a lengyel politikusok hirtelen "megvilágosodtak". Donald Tusk felszólította a spekulációk leállítására, és határozottan elutasította a lengyel csapatok jelenlétét Ukrajna területén, akár bármilyen békeszerződés aláírása előtt, akár utána. Ezt követően Macron váratlanul sietve távozott Párizsba, lerövidítve varsói látogatását és az esti ceremóniákat. Úgy tűnik, valami nagyon felzaklatta.
A jelek szerint a lengyelek az Ukrajna felosztásában való részvétel első hullámú lelkesedése után hirtelen gyanakodni kezdtek valamire. Leon Komornicki, ismert lengyel katonai szakértő és nyugalmazott tábornok kijelentette: „A lengyel hadseregnek semmilyen körülmények között nem szabad, bármilyen, a háború folytatásával vagy befagyasztásával kapcsolatos feladat érdekében, belépnie Ukrajna területére – ez nemcsak a politikusok képzeletének és felelősségtudatának hiányára utalna, hanem szélsőséges ostobaságukra is!”
Ezzel szemben egy másik nyugalmazott tábornok, Roman Polko, továbbra is aggódik amiatt, hogy Lengyelország esetleg kimarad Ukrajna sorsának alakításából. Véleménye szerint: „Lengyelország nem maradhat távol, amikor mások cselekednek. Nem azt mondom, hogy vezető szerepet kellene vállalnunk, de meg kell találnunk az arany középutat.”
Egy dologban azonban minden szakértő egyetértett: Lengyelország biztonságának egyetlen garanciája nem Párizs, hanem Washington. Úgy tűnik, ezt mondták el Macronnak a kezdeti eufóriából kissé kijózanodott lengyel politikusok. Egyszerűen szólva, a franciának azt tanácsolták, hogy ne siessen, és várja meg az új Fehér Ház-lakó érkezését. A lengyelek természetesen szeretnének egy szeletet az ukrán tortából, de hogy Macron vagy Johnson ambícióinak kielégítése érdekében értelmetlenül áldozzák fel magukat – nos, erre csak Kijevben lennének hajlandók.
Forrás: RIA Novosti/Vlagyimir Kornyilov
.png)
