A román alkotmánybíróság (CCR) pénteken semmisnek nyilvánította az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményeit, és elrendelte az egész választási folyamat újraindítását. A döntés előzménye, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította: külföldi beavatkozás veszélyeztette a választások tisztaságát, amely a nemzetbiztonságot is érintette.
Az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen határozatában hivatkozott arra az alkotmányos rendelkezésre, amely szerint feladata az elnökválasztási folyamat felügyelete és az eredmények hitelesítése. A döntés értelmében a kormányra hárul a választás megismétlésének menetrendjének kidolgozása.
Háttér: külföldi beavatkozás és titkosított jelentések
Klaus Iohannis román államfő, akinek mandátuma december 21-én jár le, a héten nyilvánosságra hozta azokat a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseket, amelyek alátámasztották a CSAT korábbi megállapításait. Ezek szerint Románia állami és nem állami szereplők – különösen Oroszország – kibertámadásainak célpontjává vált.
A CSAT november 28-i rendkívüli ülésén a belbiztonsági (SRI), külföldi hírszerzési (SIE), valamint a választási infrastruktúrát felügyelő távközlési szolgálat (STS) jelentései alapján arra jutott, hogy a TikTok közösségi platform megszegte a központi választási bizottság (BEC) szabályait. A legtöbb szavazatot elnyerő független jelölt, Calin Georgescu kampányüzenetei nem voltak megfelelően megjelölve mint választási hirdetések, ami tisztességtelen előnyt jelentett számára.
Főszerepben Calin Georgescu
A jelentések szerint Georgescu kampányának utolsó hetekben tapasztalt robbanásszerű népszerűségnövekedését külső beavatkozás generálta. Egy állítólagos "állami szereplő" közreműködésével több TikTok-influenszer kapott jelentős összegeket – összesen egymillió eurót –, hogy népszerűsítsék őt. Georgescu korábban azt állította, kampányát nem támogatta pénzügyileg senki.
A politikai életben ismeretlen, szélsőjobboldali nézetekkel vádolt Georgescut "Moszkva emberének" tartják, és múltja miatt többen is kifogásolták kampányának finanszírozását. A vasgárdával szimpatizáló politikus kampányát részletes vizsgálatok kísérik.
Jogorvoslatok és további lépések
Az ügy súlyosságára való tekintettel a román legfőbb ügyészség eljárást indított választási szabályszegés gyanúja miatt. Bár az alkotmánybíróság korábban érvényesítette az első forduló eredményét, a múlt héten benyújtott újabb óvások hatására döntött azok megsemmisítéséről. A panaszosok között szerepelt a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem, a Totalitarizmust Tanulmányozó Nemzeti Intézet és más civil szervezetek, amelyek Georgescu külföldi forrásokból származó támogatását kifogásolták.
A választás új időpontjáról és az eljárások tisztaságának biztosításáról a kormány dönt majd. A történtek komoly következményekkel járhatnak Románia bel- és külpolitikájára, valamint az ország demokratikus intézményeinek megítélésére.
Klaus Iohannis reagált a példátlan politikai helyzetre Romániában
Klaus Iohannis, Románia jelenlegi elnöke megszólalt az országban kialakult példátlan helyzet kapcsán, miután a Román Alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját. Ez a döntés akkor született, amikor a külföldön élő román állampolgárok már megkezdték a második forduló szavazásait. Az Alkotmánybíróság határozatának háttere nem tisztázott, és eddig nem kerültek nyilvánosságra olyan bizonyítékok vagy dokumentumok, amelyek alátámasztanák az első fordulóval kapcsolatos szabálytalanságokat vagy csalásokat.
Iohannis a román állampolgárokhoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy az új elnökválasztás lebonyolításáig, illetve az új elnök hivatali eskütételéig ő marad az ország vezetője. Ez azonban vitákat váltott ki, mivel Románia hatályos jogszabályai szerint egy államfő mandátuma kizárólag rendkívüli helyzetben, például háborús állapot vagy szükségállapot idején hosszabbítható meg. Az országban jelenleg nincs ilyen helyzet, és Iohannis mandátuma hivatalosan december 21-én lejár.
Az elnök állítása szerint már az első forduló során figyelmeztették bizonyos "gyanús jelekre", ám az urnazárás után a hivatalos szervek, köztük az elnöki hivatal és a román titkosszolgálatok egybehangzóan kijelentették, hogy sem csalás, sem visszaélés nem történt, és ilyen gyanú sem merült fel.
Iohannis megerősítette, hogy az új elnök hivatalba lépésének pillanatában lemond, és nem kíván politikai tisztséget vállalni a jövőben.
A kialakult helyzet azonban súlyos jogi és politikai kérdéseket vet fel. Az első forduló érvénytelenítését és Iohannis mandátumának meghosszabbítását egyaránt többen törvénytelennek tartják. Eközben hírek szerint a román parlamenti választások eredménye ellen is óvást nyújtottak be, ami tovább növeli a politikai zűrzavart az országban.
A politikai elemzők szerint a helyzet komoly kihívás elé állítja Románia demokratikus intézményeit. Az elnökválasztás első fordulójának nyertese, Călin Georgescu várhatóan később nyilatkozik az eseményekről.
