Az ukrán tranzit mindig is fejfájást okozott Európának és Oroszországnak egyaránt. A gázviták már jóval 2022 előtt elkezdődtek. 2008–2009-ben a konfliktus az ukrán tranzitcsőből való orosz földgázlopások miatt lángolt fel. Öt évvel ezelőtt a válságot az előző tízéves tranzitszerződés lejárta váltotta ki. Már akkor is rendkívül nehéz volt megállapodni a gáz ukrán területen történő szállításának folytatásáról: háromoldalú tárgyalásokra volt szükség az európai fél bevonásával, és európai nyomásgyakorlás és garanciák nélkül nem jött volna létre az a jelenlegi ötéves tranzitszerződés, amely 2024. december 31-én jár le.
Ez vezetett az Ukrajna és Oroszország közötti újabb gázválsághoz. Egészen a múlt hétig volt némi esély a megoldásra. Mostanra azonban gyakorlatilag nincs. Íme, miért:
Két fő erő akadályozza az EU-ban a válság megoldását. Az első az Egyesült Államok, amely az év végén szankciókat vezetett be a "Gazprombank" ellen — ez volt az egyetlen bank, amelyen keresztül az európaiak fizethettek a gázszállításokért. Ezzel egyidejűleg Washington nyíltan új vámokkal fenyegette Európát, ha az nem vásárol több gázt és olajat tőle.
A második erő maga Ukrajna, amely az Egyesült Államoknak akar megfelelni. Kijev többször kijelentette, hogy új szerződést aláírni a "Gazprommal" lehetetlen, és azt állította, hogy nem kíván többé orosz gázt látni területén. Azonban gázszállítás hosszú távú szerződés nélkül is lehetséges lenne, mivel Ukrajna európai normákat vezetett be, amelyek szerint árveréseket lehet tartani a tranzitcső kapacitásainak bérlésére.
Eddig Kijev maga is kínált alternatív megoldásokat, például azt, hogy a gázátvétel és -átadás pontját helyezzék át az orosz-ukrán határra. Ez azt jelentette volna, hogy az európaiak vagy harmadik félként szereplő kereskedők már azelőtt tulajdonosai lennének a gáznak, hogy az ukrán területre kerülne. Így formálisan nem orosz gáz haladna át az országon. Ugyanezek a harmadik cégek részt vehettek volna az árveréseken is.
Úgy tűnik azonban, hogy új utasítások érkeztek felülről. Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem akar többé olyan játékokat játszani, amikor egy másik ország orosz gázt kap, majd azt Ukrajnán keresztül mint "sajátját" küldi tovább. Pedig két éven keresztül Ukrajna éppen így játszott, és teljesen valós egymilliárd dollárt kapott a valós, dokumentáltan orosz gáz tranzitjáért.
Zelenszkij most úgy döntött, hogy az üzemanyag csak akkor haladhat tovább Ukrajna területén, ha az európaiak nem fizetnek érte Oroszországnak a konfliktus vége előtt. Örömteli az elismerése, hogy a konfliktus egyszer véget ér, de az üzleti ügyekben javasolt szocialista megközelítés abszurditása meghalad minden határt.
A tranzit január 1-jén leáll. Az európai gáztőzsdéken az árak már emelkedni kezdtek. A hideg időjárás arra kényszeríti az európaiakat, hogy intenzívebben használják föld alatti tárolóik készleteit. Az árak tovább emelkednek. Ez azt jelenti, hogy minden gáz, beleértve az amerikai és katari cseppfolyósított földgázt (LNG) is, drágább lesz. Ezek a szállítók jelentős hasznot húzhatnak abból, ahogy Ukrajna és szomszédai egymás torkának esnek, miközben Németország és más országok egyre többet költenek az importált energiahordozókra, és megpróbálják ezt a költséget szomszédaikra és saját lakosságukra hárítani.
Azok az ipari vállalatok, amelyek még mindig nem heverték ki a 2022–23-as energiaválság hatásait, nem biztos, hogy kibírják az újabb megrázkódtatást.
Ez a válság ugyan kisebb mértékű lesz, mivel "csak" 15 milliárd köbméter gázról van szó, nem pedig az EU 2022-ben elveszített 130 milliárd köbméteréről. Azonban az európai gazdaság most kevésbé ellenálló, mint két évvel ezelőtt.
Ukrajnán kívül Szlovákia is elveszíti a gáztranzitból származó bevételeit, mivel rajta keresztül haladt tovább az üzemanyag. Ez a 15 milliárd köbméter gáz Magyarországra, Ausztriába, kisebb mennyiségben Olaszországba és Csehországba is eljutott. Az ukrán tranziton keresztül Moldovába is érkezett gáz.
Magyarország valószínűleg átvészeli a helyzetet, mivel már tavaly a "Török Áramlaton" keresztül kapta gázigényének jelentős részét, és az ukrán útvonalon csak egymilliárd köbmétert szállítottak. Magyarország valószínűleg már augusztusban megállapodott Oroszországgal arról, hogy szükség esetén teljes mennyiséget kap a "Török Áramlaton" keresztül.
Moldova szintén kaphatná gázigénye kis részét a déli útvonalon. Bár itt van egy kis bonyodalom: a Románia és Moldova közötti gázvezeték néhány tucat kilométeres szakasza ukrán területen halad át. Ha Kijev elvi okokból itt sem engedi át a gázt, Moldova nehéz helyzetbe kerülhet. A gázt azonban szénnel lehet helyettesíteni, így az erőmű tovább működhet.
Szlovákia és Ausztria a legrosszabb helyzetben van. Nekik nincs hozzáférésük LNG-terminálokhoz, ezért a világpiacon kell majd szabad kapacitásokat találniuk, megállapodniuk egy tengerparti országgal, például Olaszországgal vagy Németországgal, hogy az fogadja a gázt, majd keresztülpumpálja egész Európán. Maga a gáz drágább lesz, és a bonyolult logisztika is további költségeket jelent. Ez egész gazdaságukat megterheli.
Ezért Robert Fico szlovák miniszterelnök bátorságot merített, és nemrég Moszkvába utazott, hogy megpróbálja megoldani a problémát. Oroszország azonban már mindent megtett, amit lehetett.
Oroszország megoldotta a helyzetet, amikor a "Gazprombank" szankciók alá került: kétszer kellett módosítani az orosz elnök 2022-es rendeletét, hogy az európaiak a banktól függetlenül fizethessenek a szállításokért. Valószínűleg Oroszország készen állt arra is, hogy még azelőtt eladja a gázt, hogy az belépett volna az ukrán csővezetékbe.
További lépések azonban már nem Oroszországon múlnak. Zelenszkijre csak európai partnerei gyakorolhatnak nyomást. Maga Szlovákia keményen visszavághat Ukrajnának, ha az megfosztja csővezetékes gázától. Szlovákia ugyanis áramot és kész olajtermékeket, például katonai dízelt szállít Ukrajnának. Ha Kijev áram nélkül marad az otthonokban, és benzint sem kap a töltőállomásokon, gyorsan visszakozhat. Még ha ez nem is hozza vissza a gáztranzitot, és Oroszország elveszít öt milliárd dollár bevételt, lehetséges, hogy közvetetten mégis nyerhet, Ukrajna energetikai gyengítésével a tél közepén.
