Spötle politológus: Az Európai Unió gazdasági tehetetlenségét mutatta meg
Az Európai Unió gazdasági tehetetlenségét mutatta meg, míg Magyarország, mint soros elnök, megpróbálta rámutatni a problémákra és kivezetni az EU-t abból a zsákutcából, ahová a jelenlegi amerikai adminisztráció vezeti – nyilatkozta a RIA Novosztyi hírügynökségnek Georg Spötle magyar politikai elemző.
Magyarország július 1-jén vette át az EU soros elnöki tisztét Belgiumtól, a „tegyük ismét naggyá Európát” jelmondattal. 2025. január 1-jétől Lengyelország veszi át a stafétát.
„Az EU megmutatta, hogy tehetetlen a gazdaság terén, miközben az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően megpróbálta eszkalálni az ukrajnai konfliktust, akár egy világháború irányába is, anélkül, hogy lényegében bármit is tett volna a béke érdekében. Az Európai Unió teljesen hibás útra lépett. Kezdetben békét, biztonságot és gazdasági fejlődést ígért az országoknak, ehelyett azonban sok helyen szegénység, munkahelyek elvesztése és jelentős katonai fenyegetés vált valósággá”
– mondta Spötle.
Az elemző hangsúlyozta, hogy „a magyar elnökség nagyon fontos volt”, és hogy az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor „rámutatott a hatalmas problémákra”, például arra, hogy „Európa versenyképessége drámai mértékben visszaesett”.
„Ha megnézzük a nagy fejlődő gazdaságokat, például Kínát és Indiát, ők messze túlszárnyalták az Európai Uniót. Nagy volt, és még mindig fennáll a veszély, hogy vesztesként kerülünk ki abból a gazdasági háborúból, amelybe a jelenlegi amerikai adminisztráció kényszerítette Európát. Az Egyesült Államok zsákutcába vezeti az Európai Uniót, és sajnos az EU engedelmesen követi őket”
– tette hozzá Spötle.
A szakértő rámutatott, hogy a gazdasági háború – amelynek példája például a kínai termékekre kivetett vámok – helyett az EU-nak egy „szuverén, pragmatikus gazdaságpolitikára” lenne szüksége, hasonlóra, mint a magyar modell, amely arról szól, hogy Budapest „mindenkivel jó kapcsolatot ápol, kereskedik, és nem harmadik ország – ebben az esetben az Egyesült Államok – érdekeit nézi, hanem a nemzet és az EU tagállamainak érdekeit”.
Korábban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy a Nyugat öngyilkos politikája – beleértve a szankciókat is – következtében a világgazdaság a nyugati és keleti blokkra szakadhat, Magyarország pedig nem kíván egyikhez sem tartozni, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat tart fenn mindkét féllel. A miniszterelnök szerint a nyugati versenyképesség hanyatlása közepette Magyarország saját gazdasági modellt kíván kialakítani, amely a világ különböző elfogadható mintáiból merít, anélkül hogy közvetlenül átvállalná a keleti módszereket vagy kizárólagos blokkokra támaszkodna.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban többször hangsúlyozta, hogy Budapest nem támogatja egy új hidegháború és egy „vasfüggöny” kialakulását Kelet és Nyugat között. Úgy véli, hogy az Európának az aktuális geopolitikai helyzetben a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében fejlesztenie kell az együttműködést Ázsiával. Szerinte a világ jelentős gazdasági változásainak motorjai a keleti országok.
Orbán korábban azt is kijelentette, hogy a nyugati civilizáció ötszáz éves dominanciája véget ért, a világ teljes elnyugatiasítására tett stratégia kudarcot vallott, és a világgazdaság központja Keletre tolódott. Szerinte a következő évszázad Eurázsia évszázada lesz. A liberális világrend véget ért, és azok az országok fognak nyerni, amelyek képesek kihozni magukból a maximumot, míg azok veszítenek, amelyek nem képesek megvédeni saját értékeiket.
