„Ez nincs napirenden” – mondta Jake Sullivan, cáfolva az erről szóló jelentéseket.
Az Egyesült Államok nem tervezi, hogy visszaszolgáltassa Ukrajnának azokat a nukleáris fegyvereket, amelyeket az ország a Szovjetunió felbomlása után adott fel – erősítette meg Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója december 1-jén.
Amikor a New York Times egy cikkére hivatkozva arról kérdezték, hogy Washington állítólag fontolgatja Ukrajna nukleáris fegyverekkel való ellátását Joe Biden elnök januári hivatalból való távozása előtt, Sullivan határozottan kijelentette, hogy ez nem szerepel a tervek között.
„Ez nincs napirenden, nem” – mondta Sullivan az ABC News-nak december 1-jén. – „Amit teszünk, az az, hogy különféle hagyományos kapacitásokat biztosítunk Ukrajnának, hogy hatékonyan meg tudják védeni magukat és fellépjenek az oroszokkal szemben, de nem [adunk nekik] nukleáris képességeket.”
Donald Trump megválasztott elnök a 2024-es kampány során jelezte, hogy gyorsan véget vetne az ukrajnai háborúnak, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy nyilatkozott, hogy Trump vezetésével a konfliktus hamarabb lezárulna. Washington a konfliktus 2022. februári kirobbanása óta a legnagyobb mértékű katonai támogatást nyújtotta Ukrajnának.
Sullivan a december 1-jei interjúban megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is további támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, mielőtt Biden elnök 2025. január 20-án távozik hivatalából.
„Az elkövetkező 50 napban mindent megteszünk, hogy Ukrajnának biztosítsuk az összes lehetséges eszközt, amely erősítheti pozíciójukat a harcmezőn, és ezáltal előnyösebb helyzetbe kerüljenek a tárgyalóasztalnál” – fogalmazott Sullivan. – „Biden elnök utasított arra, hogy felügyeljem a katonai felszerelések nagyarányú szállítását Ukrajnába, hogy minden dollárt felhasználjunk, amit a Kongresszus erre a célra megszavazott, mire Biden elnök távozik hivatalából.”
Eközben Sullivan arra bátorította Ukrajnát, hogy vegye fel a kapcsolatot a Trump-adminisztrációval, valamint az Egyesült Államok szövetségeseivel a konfliktus közepette. „Január 21-én az ukrajnai háború nem szűnik meg” – mondta Sullivan. – „Nyilvánvaló, hogy az új csapatnak meglesz a maga politikája és megközelítése, és erről nem tudok nyilatkozni, de amit megtehetek, az az, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk, amikor átadjuk a stafétabotot.”
Az interjú során Sullivan „zökkenőmentesnek” nevezte a Biden-adminisztráció és a Trump-adminisztráció közötti átmenetet, és hozzátette: „Eddig elégedett vagyok azzal az együttműködéssel, amelyet a bejövő Trump-csapattal folytathattam. Úgy tűnik, ők is a zökkenőmentes átmenetre összpontosítanak, hogy azonnal munkához láthassanak.”
A New York Times jelentését követően Oroszország „öngyilkos lépésnek” nevezte Ukrajna nukleáris fegyverekkel való ellátásának ötletét, és hozzátette, hogy az ilyen forgatókönyv megakadályozása az egyik fő oka annak, hogy Moszkva katonákat küldött Ukrajnába.
„Ezt őrületnek tekintjük” – nyilatkozta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. – „Ez az abszolút őrület, amelyet a nyugatiak igyekeznek ráerőltetni Ukrajna bizonyos politikai köreire.”
A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Ukrajna nukleáris fegyvereket örökölt, de 1994-ben lemondott róluk a Budapesti Memorandum keretében, cserébe Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok biztonsági garanciáiért.
Trump múlt héten Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot nevezte ki Ukrajna és Oroszország különleges megbízottjának. Kellogg, aki Trump 2017–2021 közötti elnöki ciklusa alatt a Nemzetbiztonsági Tanács stábfőnöke volt, központi szerepet fog játszani a konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítésekben.
„Keith kiemelkedő katonai és üzleti pályafutást tudhat maga mögött, beleértve olyan érzékeny nemzetbiztonsági szerepeket is, amelyeket az első adminisztrációmban betöltött” – írta Trump a közösségi médiában.
