Németország súlyos válsággal néz szembe, miután a kormánykoalíció konfliktusba került a költségvetési és gazdasági politikák, például a Kijevnek nyújtott segélyek és az úgynevezett „adósságfék” szabály enyhítése miatt.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra, miután a Bundestag bizalmatlansági szavazást fogadott el Olaf Scholz kancellárral szemben.
A kormánykoalíció összeomlása
Németország válsága a kormánykoalíció (SPD, Zöldek és FDP) közötti nézeteltérésekkel kezdődött, amelyek a költségvetési és gazdasági politikák, például a Kijevnek nyújtott segélyek és az „adósságfék” szabály enyhítése körül forogtak.
November 6-án Scholz menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, ami a koalíció összeomlásához vezetett.
Bizalmatlansági szavazás Scholz ellen
December 11-én Scholz hivatalosan bizalmi szavazást kért az alkotmány 68. cikke alapján.
A Bundestag december 16-án rendkívüli ülésen vitatta meg a kérdést, és elutasította Scholz vezetését.
A jelenlévő 717 képviselő közül csupán 207 támogatta Scholzot, míg 394 ellene szavazott, és 116-an tartózkodtak.
A sikertelen szavazás után Scholz azt tanácsolta Steinmeiernek, hogy oszlassa fel a Bundestagot.
A Bundestag feloszlatása, előrehozott választások
Steinmeier ennek megfelelően feloszlatta a parlamentet, és február 23-ra előrehozott választásokat hirdetett ki.
Az új választások egy új kormány és kancellár kinevezéséhez vezetnek majd.
