Egy német tanulmány figyelmeztet a "lakhatási szegénységre" – a rászorulók ellátását végző szervezetek kénytelenek élelmiszeradagokat korlátozni

A Német Paritásos Szövetség kutatóintézete a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatainak elemzése után egy sajtóközlemény szerint „áttörő számítást” tett közzé a németországi lakhatási szegénységről. Az eredmények „riasztó képet” mutatnak, mivel az adatok szerint a lakhatási költségek figyelembevételével sokkal több ember él szegénységben, mint azt korábban feltételezték – közölte a szövetség. Ezzel párhuzamosan Németország-szerte a rászorulóknak élelmiszert osztó Tafel-szervezetek is vészjelzést adtak ki. A folyamatosan emelkedő lakbérek aránytalanul nagy terhet rónak a kis jövedelmű emberekre. A tanulmány kimutatta, hogy a szegénység mértéke különösen magas a fiatal felnőttek (18–24 év között: 31%) és az idősek (65 év felett: 27,1%) körében.

A kutatás szerint Németországban sok háztartás már jövedelmének több mint egyharmadát költi lakhatásra, néhány esetben pedig ez az arány az 50%-ot is meghaladja. Ennek eredményeként a lakhatási szegénység összesen „a népesség 21,2%-át érinti, ami 17,5 millió embert jelent”. Ez a szövetség szerint 5,4 millióval több szegénységben élő embert jelent a hagyományos számításokhoz képest. A „Lakhatás elszegényít” című tanulmány alapján a lakhatási szegénység különösen magas Brémában (29,3%), Szász-Anhaltban (28,6%) és Hamburgban (26,8%). Berlin (20,8%) a 11. helyen áll országos szinten, megelőzve Brandenburgot (20,3%). Baden-Württembergben (18,5%) és Bajorországban (16,3%) viszonylag kevesebben érintettek.

Joachim Rock, a Paritásos Szövetség főigazgatója így kommentálta az eredményeket: „A lakhatás egyre inkább a szegénység hajtóerejévé válik. A növekvő lakhatási költségek miatt egyre szélesebbre nyílik az olló.” A szövetség összegzése szerint: „Ha valaki csak a jövedelmeket nézi, és figyelmen kívül hagyja, hogy az embereknek egyre kevesebb pénzük marad a magas lakhatási költségek miatt, nem érti meg a szegénység valódi mértékét Németországban.” Az egyfős háztartásokra vonatkozó hivatalos szegénységi küszöb havi 1016 euró rendelkezésre álló jövedelem. Egyedülálló szülők, akiknek 14 év alatti gyermekük van, akkor minősülnek szegénynek, ha havi jövedelmük nem éri el az 1542 eurót.

Andreas Steppuhn, a berlini székhelyű Tafel-szövetség elnöke a Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak adott interjújában (az interjú fizetős tartalom) elmondta, hogy a németországi élelmiszerosztó szervezetek 60%-ának rendszeresen korlátoznia kell az élelmiszerek kiadását. Emiatt ideiglenes felvételi stopokat vagy várólistákat kell bevezetni a rászorulók számára. Steppuhn elmagyarázta: „Ilyen megoldásokkal próbálják a Tafel-szervezetek fenntartani működésüket, miközben a lehető legtöbb emberen segítenek.” Az elnök hozzátette, hogy az életszínvonal költségei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, miközben „a nyugdíjak és bérek nem tartottak lépést ezzel az emelkedéssel.” Ez vezetett ahhoz, hogy a rászorulók száma jelentősen nőtt. Jelenleg országszerte mintegy 1,6 millió szegénységben élő embert látnak el a Tafel-szervezetek.

Forrás: https://t.me/kenjebsen/16569