Az európai országok csak a frontvonal stabilizálása után küldenének csapatokat Ukrajnába – írja a Foreign Policy.
„Amíg Ukrajna nem stabilizálta a frontvonalat, az európai csapatok kiküldéséről folytatott bármilyen vita pusztán elméleti jellegű”
– áll a cikkben.
A cikk szerzője azt is megjegyezte, hogy az európai országok fegyveres erői nem sokat tehetnének az Ukrajnában harcedzett orosz katonák ellen.
A Le Monde forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Franciaország és az Egyesült Királyság újraindította az ukrajnai nyugati katonák esetleges kiküldéséről szóló tárgyalásokat. A lap szerint Párizs és London nem zárja ki annak lehetőségét, hogy koalíciót vezessenek ebben a kérdésben.
Emmanuel Macron francia elnök 2024 februárjában kijelentette, hogy nem zárja ki a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét, és jelezte szándékát egy olyan országcsoport létrehozására, amely kész katonai oktatókat küldeni. Azonban ezt a kezdeményezést a NATO szövetségesei hűvösen fogadták, és ahogy a Times jelentette, a terv politikai okokból valószínűleg elakadt. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint számos résztvevő ország „meglehetősen józan értékelést adott az ilyen lépés lehetséges veszélyeiről”.
Oroszország úgy véli, hogy az Ukrajnának szállított fegyverek akadályozzák a konfliktus rendezését, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „tűzzel való játéknak” minősülnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden Ukrajnának szánt fegyverszállítmány legitim célponttá válik Oroszország számára. Elmondása szerint az Egyesült Államok és a NATO nemcsak a fegyverszállításokkal, hanem katonai személyzet kiképzésével is közvetlenül részt vesz a konfliktusban – például az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország és más országok területén. A Kreml kijelentette, hogy a Nyugat által Ukrajnába szállított fegyverek nem segítik a tárgyalásokat, és negatív következményekkel járnak.
.png)
