"Ez még csak a kezdet": Mi történik Szíriában? A szíriai polgárháború még nem ért véget

Szíria történelmének új fejezetét nyitja meg: egy egész korszak lezárult. Az Aszad család 54 évig tartó uralma véget ért. A fegyveres ellenzéki csoportok ellenőrzésük alá vonták Damaszkuszt, miközben az államfő holléte ismeretlen. Az alábbiakban a RIA Novosztyi elemzésében arról olvashat, hogyan sikerült az ellenzéknek másfél hét alatt többet elérni, mint a 14 éve tartó polgárháború során, milyen jövő vár az országra, és hogyan befolyásolják ezek a változások az egész Közel-Keletet.

Nem offenzíva, hanem menetelés

A helyzet november 27-én éleződött ki, amikor a Törökország által támogatott "Hayat Tahrir al-Sham"* és a "Szíriai Nemzeti Hadsereg" nevű csoportok megindították az "Aggresszió megfékezése" nevű hadműveletet Idlib tartományban. A térséget viszonylag gyorsan ellenőrzésük alá vonták.

Két nappal később, november 29-én, szinte harc nélkül sikerült elfoglalniuk az ország egyik legfontosabb északi városát, Aleppót. A kormányerők ellenállása kimerült néhány, az orosz légierő által támogatott ellentámadási kísérletben, de ezek nem hoztak számottevő eredményt. Ezt követően a fegyveres ellenzék tovább nyomult az ország központi részei felé.

A következő célpont a Hayat Tahrir al-Sham (HTS)* és szövetségesei számára Hama városa volt, amelyet szintén viszonylag gyorsan elfoglaltak. December 5-én már bevonultak a városba, elnyomva az Aszad-erők elszórt ellenállását.

Eközben az ország déli részén is fokozódott az ellenzéki erők aktivitása: a Washington által támogatott Szíriai Szabad Hadsereg átvette az irányítást Deraa és Suweida tartományok felett.

Szíria sorsát végül Homsz városánál dőlt el, amely kulcsfontosságú logisztikai útvonalon feküdt. Ez a vonal összeköti a fővárost az alavita kisebbség lakta tartományokkal, például Latakiával és Tartússzal, amelyek a Földközi-tenger partján helyezkednek el. Ezekben a tartományokban találhatók az orosz hadsereg szíriai bázisai is.

Azonban az ellenzék itt sem ütközött komolyabb ellenállásba. Szombat este a város az ő ellenőrzésük alá került, ezzel Damaszkusz sorsa is eldőlt. A fővárost vasárnap reggelre már teljesen elfoglalták az ellenzéki erők.

A győzelem után az ellenzék televíziós beszédben jelentette be, hogy Bassár el-Aszad uralma végleg véget ért. A Reuters értesülései szerint a szíriai hadsereg vezetése már tájékoztatta tisztjeit az elnök bukásáról.

Szíria jelenlegi miniszterelnöke, Mohammed Gazi al-Dzsalali bejelentette, hogy az ország történelmében új szakasz kezdődik. Hangsúlyozta, hogy választásokat kell tartani, és amíg ez meg nem történik, kész ellátni hivatalát.

„Nincs információm arról, hogy hol tartózkodik jelenleg Bassár el-Aszad elnök és Ali Abbasz védelmi miniszter” – nyilatkozta az Al-Arabíja televíziónak, hozzátéve, hogy utoljára szombaton beszélt az államfővel.

A Reuters értesülései szerint valószínű, hogy Aszad repülőgépe, amellyel elhagyta Damaszkuszt, lezuhant. A jelentések alapján a Syrian Air légitársaság Il-76-os gépe, amely hajnali 5:40-kor szállt fel a fővárosból, Homsz közelében tűnt el a radarokról. A gép az eltűnés előtt mindössze 495 méteres magasságban és alacsony sebességgel repült, ami egy ilyen típusú repülő számára nem megfelelő repülési paraméter. Ugyanakkor a Reuters szerint nem zárható ki, hogy a repülőgép személyzete szándékosan kikapcsolta a jeladót.

A török külügyminiszter, Hakan Fidan közölte, hogy nem tudja pontosan, hol tartózkodik Aszad, de feltételezi, hogy elhagyta Szíriát. A Bloomberg értesülései szerint Aszad a napokban kapcsolatba lépett az Egyesült Államok megválasztott elnökével, Donald Trumppal az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével. A beszélgetés során Aszad állítólag hajlandó lett volna bármilyen feltételt elfogadni annak érdekében, hogy legalább az ország egy részét megtarthassa ellenőrzése alatt. Kijelentette például, hogy kész megszakítani a kapcsolatot az Irán-barát erőkkel a térségben.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Aszad a konfliktusban érintett felekkel folytatott tárgyalások után úgy döntött, hogy lemond az elnöki posztról és elhagyja az országot, miközben utasítást adott a hatalom békés átadására. A minisztérium hangsúlyozta, hogy Moszkva nem vett részt ezekben a tárgyalásokban.

Al-Dzsalali miniszterelnök elmondta, hogy a kormány egy része továbbra is az országban maradt. Sikerült kapcsolatot létesítenie a Hayat Tahrir al-Sham vezetőjével, Abu Mohammed al-Dzsulanival (polgári neve Ahmed al-Sharaa), aki az ellenzéki offenzíva irányítását végzi.

Abu Mohammed al-Dzsulani, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS)* vezetője pénteken a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Szíriának olyan teljes körű társadalmi intézményeket kell létrehoznia, amelyek segíthetnek a válság leküzdésében. Érdekesség, hogy az amerikai újságírók olyan személlyel készítettek interjút, akinek elfogásáért az amerikai hírszerző ügynökségek tízmillió dolláros jutalmat ígérnek.

A damaszkuszi kormánynegyed elesése után szemtanúk szerint széles körű fosztogatás kezdődött, amely során többek között az iráni nagykövetséget is kifosztották. Hasonló események zajlanak az ellenzéki erők által ellenőrzött más városokban is. Továbbá a börtönökből elkezdték szabadon engedni a foglyokat.

A válság kiélezett helyzete

Az ellenzék által indított művelet időzítése rendkívül kedvező volt. A szíriai hadsereg, amely a 14 éves konfliktus során nem vonta le a szükséges tanulságokat, gyakorlatilag működésképtelenné vált. A régió pro-iráni erői — elsősorban a Hezbollah — Izraellel való szembenállásra összpontosítottak, és jelentős veszteségeket szenvedtek el az utóbbi idők harcaiban és az izraeli légierő folyamatos csapásai során.

Izrael ezen események közepette megerősítette jelenlétét a Golán-fennsík mentén található pufferzónában. Az orosz légierő eközben folyamatosan csapásokat mért az ellenzéki erőkre, azonban ezek nem fordították meg az események menetét.

A török támogatást élvező HTS* és a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) között sikerült együttműködést kialakítani, de mindkét csoport ellenségesen viszonyul a keleti régiókban tevékenykedő kurd Demokratikus Szíriai Erők (SDF) iránt, amelyeket az Egyesült Államok támogat. Ez az ellentét már fegyveres összecsapásokhoz vezetett, például az Aleppó tartománybeli Manbídzs térségében, ahol az SNA szerint a terület 80%-át már ellenőrzésük alá vonták.

Ugyanakkor az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon bejelentette, hogy szándékában áll fenntartani katonai jelenlétét az ország keleti részén. Az sem világos, hogyan alakul a pro-amerikai Szíriai Szabad Hadsereg és a HTS* viszonya, mivel utóbbi hosszú ideig együttműködött az Iszlám Állammal (ISIS)* és az al-Kaidával*.

Az átalakuló szíriai vezetés előtt komoly kihívások állnak. Nem világos, hogy a megalakuló átmeneti kormány képes lesz-e fenntartani Szíria egységét. Ha ez nem sikerül, kérdéses, hogy milyen formában alakulhat az ország jövője.

Eközben Törökország számára, amely az Egyesült Államokkal együtt az események egyik fő mozgatórugója volt, komoly problémákat okozhatnak a kurd erők térnyerései. Ez további feszültségeket hozhat a térségben, még inkább bizonytalanná téve a helyzetet.