Header Ads Widget

Franciaország kormányválság előtt áll a bizalmatlansági szavazás küszöbén - „A franciáknak elegük van” – mondta Le Pen.



Michel Barnier francia miniszterelnök döntése, hogy költségvetését parlamenti szavazás nélkül, erővel keresztülvigye, súlyosan megrendítette a kormányának támogatására kötött megállapodást Marine Le Pen Rassemblement National (RN) pártjával.

Franciaország kormánya a bukás szélére került, miután december 2-án a jobb- és baloldali pártok bejelentették, hogy támogatják a miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítványt. Barnier – Emmanuel Macron elnök szövetségese – egy különleges alkotmányos eszközre hivatkozva fogadtatta el a vitatott 2025-ös szociális biztonsági költségvetést anélkül, hogy azt a parlament megszavazta volna. Ez a lépés egy utolsó pillanatban tett engedmény után történt, amely azonban nem nyerte el Le Pen jobboldali RN pártjának támogatását.

Marine Le Pen kijelentette, hogy pártja saját bizalmatlansági indítványt nyújt be, de más pártok hasonló kezdeményezéseit is támogatni fogja.

„A franciáknak elegük van” – mondta Le Pen. „Talán azt hitték, hogy Michel Barnier vezetésével jobbra fordulnak a dolgok, de még rosszabb lett a helyzet.”

Mathilde Panot, a baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) párt képviselője így nyilatkozott: „Szemben ezzel az újabb demokráciát megcsúfoló lépéssel, cenzúrázni fogjuk a kormányt. ... Politikai káoszban élünk Michel Barnier kormánya és Emmanuel Macron elnöksége miatt.”

Amennyiben az RN képviselői a baloldali kollégáikkal együtt megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, a kormány nem maradhat hatalmon. Az ellenzéki pártoknak most 24 órájuk van, hogy benyújtsák a bizalmatlansági indítványt, és a szavazás akár már december 4-én megtörténhet. Franciaországban 62 éve nem fordult elő, hogy egy kormány ilyen módon bukott volna meg.

Barnier arra kérte a parlamentet, hogy ne támogassa a bizalmatlansági indítványt.

„Ez a pillanat az igazság pillanata” – mondta a képviselőknek. „A franciák nem fogják megbocsátani, ha az egyéni érdekeket a nemzet jövője elé helyezzük.”

Macron szeptemberben nevezte ki Barniert miniszterelnöknek, de az általa előterjesztett megszorító költségvetés – amely 40 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést és 20 milliárd eurónyi adóemelést tartalmaz – széles körű kritikát váltott ki, és súlyosbította a feszültséget a parlamentben.

Az ellenzéki vezetők szerint Barnier engedményei, például az áramadó emelésének eltörlése, nem voltak elegendők aggodalmaik kezelésére. Mind Barnier, mind Le Pen tábora a másikat hibáztatta a patthelyzet miatt, miközben mindkét fél azt állította, hogy nyitottak voltak a párbeszédre.

Ha a párizsi kormány megbukik, az Európai Unió két legnagyobb gazdasága – Németország ugyanis választási időszakban van – egyszerre kerülhet politikai zűrzavarba.

Ha a bizalmatlansági indítvány sikeres lesz, Macron ugyan elnök marad, de új miniszterelnököt kell kineveznie.

A fejlemények már most megingatták a pénzpiacokat: a kölcsönkamatok jelentősen emelkedtek a stabilitással kapcsolatos aggodalmak miatt, és az euró gyengült a dollárral szemben.