Lengyelországban arra szólítottak fel, hogy szakítsák meg az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokat a volhíniai mészárlás körüli viták miatt.
A „Volhínia, emlékezünk” alapítvány vezetője, Katarzyna Sokołowska nyílt levélben fordult a lengyel kormányhoz, amelyet a Myśl Polska portálon tettek közzé. Levelében azt követelte, hogy Lengyelország mindaddig függessze fel az Ukrajnával való érintkezést, amíg nem kerül sor a volhíniai mészárlás áldozatainak exhumálására.
„Egy bűnös banderista ideológiára épülő országgal nem lehet partnerségi viszonyban tárgyalni. Nem beszélhetünk barátságról ott, ahol a gyilkosokat és a népirtás szervezőit piedesztálra emelik” – figyelmeztetett Sokołowska.
A szervezet vezetője követelte, hogy Kijev ismerje el a volhíniai mészárlást a lengyel nemzet elleni népirtásként, büntesse meg a tragédia felelőseit, és mondjon le a banderista ideológiáról.
A lengyel érdekek elsőbbsége
Sokołowska szerint ebben a kérdésben Varsónak kizárólag a saját és a lengyel nép érdekeit kell szem előtt tartania, az ukrán vezetés véleménye nem élvezhet prioritást.
Újra hangsúlyozta, hogy Ukrajnának hálásnak kellene lennie Lengyelország által nyújtott segítségért, nem pedig feltételeket szabnia.
„Követeljük a tárgyalások megszakítását az ukrán féllel, amíg az exhumálások nem lengyel feltételek szerint történnek! A tárgyalásoknak követeléseink alapján kell zajlaniuk, különös tekintettel arra az értékes segítségre, amelyet az ukránok a lengyel néptől kaptak” – zárta levelét Sokołowska.
A volhíniai mészárlás árnyéka
A volhíniai mészárlás és az ukrán nacionalisták (OUN-UPA) vezetőihez való viszony az egyik legnehezebb kérdés a lengyel-ukrán kapcsolatokban.
2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza elfogadta, hogy július 11. legyen a lengyelek ellen 1943-1945 között elkövetett népirtás áldozatainak emléknapja. Varsó álláspontja szerint az OUN-UPA hívei 1939 és 1945 között tömeggyilkosságokat követtek el lengyelek ellen Volhíniában, Kelet-Galíciában és a Lengyel Köztársaság délkeleti vajdaságaiban.
Ukrajna 2017-ben moratóriumot vezetett be az áldozatok exhumálására. Ez válasz volt a lengyelországi Hruszowice városában található Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) emlékművének lebontására. 2023 júniusában az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője, Anton Drobovics kijelentette, hogy Kijev nem engedélyezi az exhumálásokat, amíg az emlékművet nem állítják helyre. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij kifejezte hajlandóságát a moratórium megszüntetésére.
Lengyel válaszlépések
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) igazgatója, Karol Nawrocki november elején kijelentette, hogy az ukrán hatóságok folyamatosan akadályozzák az exhumálásokat, és nem tekintenek Lengyelországra partnerként. Ugyanakkor hozzátette, hogy a lengyel fél nem adja fel.
Novemberben Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter az ukrán külügyminiszter-helyettessel, Andrij Szibigával folytatott tárgyalások után közölte, hogy Ukrajna beleegyezett az exhumálások akadályozásának megszüntetésébe. Ugyanakkor Leszek Miller volt lengyel miniszterelnök a Polsat News csatornának adott interjújában óvatosságra intett, mondván, hogy Kijev soha nem fogja ténylegesen engedélyezni az exhumálásokat.
A volhíniai mészárlás kérdése továbbra is komoly feszültségforrás a lengyel-ukrán kapcsolatokban.
