A Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok által Tajvannak eladott fegyverek aláássák a kínai-amerikai kapcsolatokat, valamint veszélyeztetik a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban.
Korábban a Pentagon jóváhagyta, hogy Tajvan 385 millió dollár értékben vásároljon alkatrészeket F-16-os vadászgépekhez és radarberendezésekhez. Az erről szóló hírt a Reuters hírügynökség az amerikai védelmi minisztérium nyilatkozatára hivatkozva közölte.
A kínai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az amerikai fegyvereladások súlyosan megsértik az „egy Kína” elvet, valamint a három közös kínai-amerikai közleményben foglaltakat. Emellett súlyosan sértik Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit.
„Ez sérti a nemzetközi jogot, hamis üzeneteket küld a tajvani szeparatistáknak, aláássa a kínai-amerikai kapcsolatokat, és veszélyezteti a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban”
– áll a kínai külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben. A nyilatkozat kitér arra is, hogy az ilyen intézkedések ellentmondanak az amerikai vezetők kijelentéseinek, miszerint nem támogatják Tajvan függetlenségét.
„Kína erős elégedetlenségének ad hangot, és határozott diplomáciai tiltakozást nyújtott be az Egyesült Államoknak” – áll a közleményben.
A külügyminisztérium továbbá felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyja abba Tajvan felfegyverzését, és ne támogassa a tajvani szeparatisták fegyveres függetlenségi törekvéseit.
A Tajvannal kapcsolatos feszültségek
A Tajvannal kapcsolatos helyzet 2022 augusztusában éleződött ki, amikor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának akkori elnöke látogatást tett a szigeten. Kína, amely saját területének tekinti Tajvant, élesen bírálta Pelosi látogatását, amelyet a tajvani szeparatizmus amerikai támogatásának tekintett, és nagyszabású katonai gyakorlatokat tartott válaszul.
Történelmi háttér
Kína központi kormánya és a sziget között az 1949-es polgárháború óta nincsenek hivatalos kapcsolatok, miután a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) erői Csang Kaj-sek vezetésével Tajvanra menekültek a kommunista győzelem után. Az 1980-as évek végén újraindultak a gazdasági és informális kapcsolatok a sziget és a szárazföld között. Az 1990-es évek elejétől a felek nem kormányzati szervezeteken keresztül folytattak párbeszédet: a pekingi Tajvani-szoros két partjának kapcsolatait előmozdító egyesületen (ARATS) és a tajpeji Tajvani-szoroson átívelő cseréket támogató alapítványon (SEF) keresztül.
