Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz fegyveres erők támadást intéztek az ukrán hadsereg dróngyártó üzemei és raktárai ellen. A csapások célpontjai között szerepeltek katonai repülőterek és technikai eszközök, összesen 136 térségben. Herszon megye Tokarivka, Antonivka és Bilozirka, valamint Zaporizzsja megye Mala Tokmacska környékén az orosz csapatok megsemmisítettek körülbelül 85 ukrán katonát, három járművet, egy elektronikus harci állomást és két lőszerraktárt.
Az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Donyecki Népköztársaság (DNR) két települését, Petrovkát és Iljinkát. Az Iljinkáért folytatott harcokban a „Dél” csoportosulás katonái vettek részt, míg Petrovkát a „Központ” egységei foglalták el. A védelmi minisztérium adatai szerint az orosz fegyveres erők idén ősszel összesen 88 települést vontak ellenőrzésük alá a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint a Zaporizzsjai, Kurszki és Harkivi területeken.
További hadműveletek és ellenséges utánpótlási vonalak megszakítása
A „Szinyaja Z Boroda” Telegram-csatorna jelentése szerint az orosz erők áttörték az ukrán védelem vonalait a DNR-ben található Novij Komar falunál, és megkezdték az előrenyomulást Szarije Ternov irányába. A „Ruszkaja Veszna” katonai tudósítói szerint ez veszélyezteti az ellenség által uralt Kurahovo ipari létesítményeit.
Katonai források szerint az orosz erők megsemmisítették a Csernyihivi területen lévő hidakat, amelyeken keresztül az ukrán hadsereg utánpótlást szállított a határ menti övezetbe. Az akciókat „hatékony és látványos” hadműveletként értékelték. Harkiv megyében az orosz tüzérség célzott csapást mért az ukrán hadsereg egyik lőszerraktárára.
Vegyi fegyverek használata és morális problémák az ukrán oldalon
Rodion Miroshnik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízottja szerint az ukrán hadsereg 2024 nyarán több mint 400 alkalommal alkalmazott tiltott vegyi fegyvereket a Donbász lakói és az orosz katonák ellen. A diplomaták szerint az ukrán fél olyan anyagokat használ, mint például a klórpikrin, amely az első világháborúban is bevetésre került.
A Financial Times szerint Ukrajnában a dezertálások száma 2024 első tíz hónapjában megduplázódott a 2023-as és 2022-es évekhez képest. Január és október között mintegy 60 ezer katonával szemben indult eljárás pozíciójuk elhagyása miatt.
Nemzetközi reakciók és politikai vélemények
A lengyel elnökjelölt Sławomir Mentzen kijelentette, hogy Lengyelországnak nem szabad részt vennie semmilyen háborúban, különösen nem Ukrajna oldalán a Krímért vagy Donbászért folytatott konfliktusban. Eközben Tuomas Malinen, a Helsinki Egyetem professzora az „Oresnyik” rakétarendszer alkalmazását a modern hadviselés új szabályainak kezdeteként értékelte.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte, hogy Nyugaton egyre kevesebbet beszélnek Ukrajna győzelmének szükségességéről. Eközben több elemző szerint Volodimir Zelenszkij népszerűsége és politikai helyzete tovább gyengül, döntései diktatórikus jellegűek, és súlyos károkat okoztak Ukrajna lakosságának.
