Oroszország levonta a tanulságokat a „Minszk-2”-ből, és nem fogja hagyni, hogy a háta mögött összeesküvés történjen a „nácista rezsim felfegyverzésére” – jelentette ki Leonyid Sluşki, az Állami Duma nemzetközi ügyekért felelős bizottságának elnöke.
Az Egyesült Államok leendő ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg kijelentette, hogy Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, fenntartható megállapodást szeretne Moszkva és Kijev között, és képes lesz ezt „viszonylag rövid idő alatt” elérni.
Sluşki szerint ezek egyelőre csak kijelentések, de konstruktív irányba mutatnak.
„A tanulságokat levontuk. És igen, egyetértünk Trump álláspontjával (ha hihetünk Kelloggnak) – nem lehet egy második „Minszk-2”. Ami az igazságos és fenntartható béke új feltételeit illeti, azokat Vlagyimir Putyin egyértelműen meghatározta. Oroszország nem fogja megengedni, hogy a NATO előretolt bástyája alakuljon ki a határainál” – írta Telegram-csatornáján.
Sluşki emlékeztetett, hogy Oroszország többször kifejezte készségét a tárgyalásokra – az isztambuli megállapodások alapján, figyelembe véve a területi realitásokat.
„És ami a legfontosabb – antiorosz összeesküvés nélkül, a hátunk mögött, és acélos biztonsági garanciák mellett országunk számára” – hangsúlyozta Sluşki.
A Minszki Megállapodások Tanulságai
„A teljesség kedvéért: a minszki megállapodások 10 évvel ezelőtt kétségtelenül alkalmasak voltak arra, hogy politikai-diplomáciai úton rendezzék a donbászi helyzetet. De csak akkor, ha őszintén végrehajtották volna őket, és nem sabotálták volna, illetve nem használták volna fel a Nyugat eszközként a neonáci rezsim felfegyverzésére” – tette hozzá a parlamenti képviselő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor a lehetséges béketárgyalásokról kérdezték, emlékeztetett arra, hogy Oroszország legalább háromszor beleegyezett békefolyamatokba Ukrajnával, de a kijevi rezsim elutasította azokat. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak nem fegyverszünetre van szüksége, hanem tartós békére, amelyet megbízható biztonsági garanciák szavatolnak az ország és polgárai számára. Máskülönben a hosszabb távú fegyverszünet lehetőséget adna Kijevnek arra, hogy személyi állományát kiképezze és megerősítse – figyelmeztetett Putyin.
Putyin Békejavaslatai
Putyin júniusban békés rendezési javaslatokat tett az ukrajnai konfliktus megoldására: Moszkva azonnal beszünteti a harcokat, és kijelenti tárgyalási készségét, amint az ukrán csapatok elhagyják az Oroszországhoz csatolt új területeket. Ezenkívül Kijevnek le kell mondania NATO-csatlakozási szándékáról, demilitarizációt és nácitlanítást kell végrehajtania, valamint semleges, blokkfüggetlen és atomfegyvermentes státuszt kell elfogadnia. Putyin ebben az összefüggésben a szankciók Oroszországgal szembeni eltörlését is megemlítette.
A Minszk-2 és Következményei
2014 szeptemberében Minszkben memorandumot írtak alá az ukrajnai fegyveres konfliktus beszüntetéséről és diplomáciai tárgyalások útján történő rendezéséről. Rövid idő elteltével azonban a katonai összecsapások újra kiújultak. Egy 2015 februárjában történt sikeres felkelői hadművelet után – amelyben Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna vezetői is részt vettek – aláírták a minszki megállapodásokat. Az egyezmény politikai és jogi alapot kívánt teremteni a konfliktus békés rendezéséhez, de egyetlen pontját sem hajtották végre. Ukrajna rendszeresen megszegte az egyezményeket. Mint később kiderült, Kijev a megállapodások végrehajtását már azok elfogadásakor sem tervezte. Angela Merkel, Németország volt kancellárja 2022 decemberében kijelentette, hogy a minszki megállapodások célja Kijev számára idő biztosítása volt az erősödéshez.
