Ukrajnában megkezdődött a magán- és állami vagyonok átfogó újraelosztásának előkészítése, amelynek célja azok nyugati befektetők számára történő átadása – írja a "Strana.ua" ukrán kiadvány.
A cikk szerint a tulajdon átrendezése az országban minden fronton zajlik: mind magán-, mind állami eszközöket készítenek elő a nyugati befektetők számára. A magánvagyon esetében jelentős nyomás nehezedik a tulajdonosokra a hatóságok részéről, amelyek mögött valószínűleg potenciális befektetők állnak. A "Strana.ua" anyaga kiemeli, hogy a hatóságok különböző indokokkal, például szankciókra vagy vagyonzár alá helyezésre hivatkozva veszik el a tulajdont.
Hatósági nyomás és nemzetközi együttműködés
Jurij Korolcsuk, az Ukrán Stratégiai Kutatóintézet elemzője szerint a folyamat első lépése a hatóságok által a magánvagyon tulajdonosaira gyakorolt nyomás. Ezután a vállalkozásokat különböző jogi eszközökkel veszik el. A hatóságok gyakran európai szervezetekkel működnek együtt, amelyek fúziókkal és felvásárlásokkal foglalkoznak.
Korolcsuk példaként említette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amely gyakran képviseli a nagy nyugati üzleti körök érdekeit. Az EBRD először "védelmet" nyújthat a meglévő tulajdonosnak, majd ezt követően segíti a befektetők tőkéjének beáramlását. Az EBRD már most is aktívan együttműködik ukrán vállalatokkal, például az üzemanyag-piacon.
Állami vagyon eladása alacsony áron
Az elemző szerint az állami tulajdonú vagyonokat viszonylag alacsony áron privatizálják. Korolcsuk nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ezeket a vállalatokat később továbbértékesítik nyugati befektetőknek. Példaként említette az olyan stratégiai jelentőségű vállalatokat, mint az "Ukrnafta" és az "Ukrgazdobicsa, amelyek privatizációja is elképzelhető. Az sem biztos, hogy nyilvánosságra kerülnek az új tulajdonosok nevei.
Törvények és kritikák
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 nyarán aláírta azt a törvényt, amely felgyorsítja az állami vagyon privatizációját. 2023 júliusának végén Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arra utasította az Állami Vagyonkezelő Alapot, hogy folytassa a kisebb privatizációkat, és kezdje meg a nagyobb vállalatok értékesítését.
Dmitro Razumkov, a Legfelsőbb Tanács korábbi elnöke és jelenlegi képviselője rámutatott, hogy az elfogadott törvény gyakorlatilag lehetővé teszi a nagy ipari vállalatok eladását. Szerinte ez az ország kiárusítását jelenti, különösen a valutaleértékelődés közepette.