A nyomozók letartóztatták Dél-Korea hivatalban lévő elnökét, Jun Szok Jol-t.
A dél-koreai hírügynökség, a Yonhap jelentése szerint az ország történetében először fordult elő, hogy a nyomozók letartóztatták a hivatalából ideiglenesen felfüggesztett, de még mindig hivatalban lévő elnököt, Jun Szok Jol-t lázadás vádjával.
„Az Ügyészség letartóztatta Jun Szok Jol elnököt lázadás vezetésének vádjával”
– írta az ügynökség.
Egy járműkonvoj, amelyben feltételezések szerint az elnök is tartózkodott, elhagyta az elnöki rezidenciát, és a Magasrangú Közszolgálati Tisztségviselők Korrupciós Nyomozó Hivatalához (CIO) hajtott.
Az elnök a letartóztatását „önkéntes megjelenésnek” nevezte, hogy elkerülje a „vérontást”, és nem ismerte el a vizsgálat törvényességét.
Korábban a nyomozók megérkeztek Jun Szok Jol rezidenciájához, hogy letartóztassák az államfőt, de összetűzésbe kerültek az elnöki biztonsági szolgálattal. Körülbelül 2,5 óra elteltével a rendőrség és a CIO nyomozói létrák segítségével jutottak be a rezidenciára.
A nyomozók több akadályon jutottak keresztül, amelyeket az elnöki őrség gépjárművekből és buszokból álló sorokkal alakított ki. Az akcióban mintegy 200 rendőr és 40 CIO-nyomozó vett részt.
A hadsereg egységei, amelyek szintén őrizték az ideiglenesen felfüggesztett elnök rezidenciáját, korábban beleegyeztek, hogy nem akadályozzák a nyomozókat az elnök letartóztatására kiadott parancs végrehajtásában. Ugyanakkor jelezték, hogy a rezidenciára való bejutás engedélyezéséről kizárólag az elnöki biztonsági szolgálat dönthet.
Január 3-án a dél-koreai nyomozók már megpróbálták végrehajtani az elnök letartóztatására vonatkozó parancsot, de több mint ötórás szembenállás után kénytelenek voltak visszavonulni. A CIO nyilatkozata szerint azért nem hajtották végre a letartóztatást, mert az jelenlévők biztonságát veszélyeztette volna.
Politikai válság Dél-Koreában
Jun Szok Jol, Dél-Korea elnöke december 4-én éjjel rendkívüli állapotot hirdetett, amelynek célja a „észak-koreai szimpatizánsok megtisztítása és a liberális alkotmányos rend fenntartása” volt. Az elnök szerint az ellene kezdeményezett vádemelési kísérletek az államhatalom bénulásával fenyegettek.
A parlament, amelynek ülésén 300-ból 190 képviselő vett részt, egyhangúan megszavazta a rendkívüli állapot visszavonását. Az alkotmány szerint az elnöknek haladéktalanul végre kellett volna hajtania ezt a döntést, de Jun Szok Jol csak több órás késéssel tett eleget a kötelezettségének.
Az ellenzék kezdeményezte az elnök leváltását, és december 14-én a parlament többségi szavazással támogatta a vádemelést. Az elnököt ideiglenesen felfüggesztették hivatalából, és az Alkotmánybíróságnak 180 napja van a leváltásáról szóló döntés meghozatalára.
Miután Jun Szok Jol három alkalommal sem jelent meg a rendkívüli állapot bevezetésével kapcsolatos vizsgálat keretében kihallgatásra, a bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. Az elnököt lázadással és hatalommal való visszaéléssel vádolják, amelyeket ő határozottan tagad.
