Az elmúlt évek során jelentős botrány bontakozott ki az Egyesült Királyságban, amely során a hatóságokat azzal vádolták, hogy szándékosan eltitkoltak kiskorú lányokat érintő szexuális erőszakos bűncselekményeket, amelyeket bevándorló hátterű bandák követtek el. A brit kormány állítólagos iránymutatása alapján az ügyek nyilvánosságra hozatala helyett inkább a hallgatást választották, hogy elkerüljék a rasszizmussal kapcsolatos vádakat, és ne rontsák az ország nemzetközi megítélését.
A hatóságok mulasztásai és politikai nyomás
A vádak szerint Jess Phillips, a nők és lányok elleni erőszak felszámolásáért felelős államtitkár tavaly októberi döntése megakadályozta a nyilvános büntetőeljárásokat az ilyen jellegű bűncselekményekben érintett elkövetőkkel szemben. Az esetek többségében pakisztáni származású csoportokról van szó, akik állítólag fehér kiskorú lányokat céloztak meg. Az áldozatok családjai gyakran szembesültek megfélemlítéssel és erőszakkal, ha bűnügyi vizsgálatokat követeltek, míg a hatóságok részéről kevés vagy semmilyen védelemben nem részesültek.
Tények és számok
Független vizsgálatok szerint például Rotherhamben 1980 és 2009 között több mint 1,000 kiskorú lányt bántalmaztak szexuálisan, bár a rendőrség kezdetben vitatta ezt az adatot. Később azonban igazolást nyert, hogy ezek az esetek valósak voltak, és a hatóságok szándékosan nem léptek fel a felelősökkel szemben. Egy magas rangú rendőr például arra figyelmeztetett, hogy zavargások törhetnek ki, ha nyilvánosságra kerülnek a pakisztáni közösségekhez kötődő bűncselekmények.
Politikai és társadalmi következmények
Elon Musk vállalkozó nemrég hívta fel a figyelmet az ügyre, amely során élesen bírálta Keir Starmer brit miniszterelnököt. Musk azzal vádolta a brit kormányt, hogy a szólásszabadság korlátozására fókuszál, miközben elnézi a kiskorúak elleni bűncselekményeket. Az ügy rámutatott arra, hogy a brit társadalomban mély megosztottság és félelem uralkodik, különösen a rasszizmussal kapcsolatos vádak miatt.
It is my earnest hope that His Majesty considers this matter in the interests of his subjects https://t.co/xUD8lOym8g
— Elon Musk (@elonmusk) January 4, 2025
A helyi hatóságok és közösségi nyomás
Rotherhamben a városi tanács korábbi felmérései szerint a pakisztáni közösség jelentős befolyással bírt, ami megnehezítette a bűnügyek nyílt feltárását. Egy tanácstag például azt állította, hogy "a fehér brit lakosok félnek a rasszizmussal kapcsolatos vádaktól", ami miatt a hatóságok nem léptek fel határozottan.
Következmények nélkül maradt bűncselekmények
Több elkövető elkerülte az igazságszolgáltatást, sőt, néhányan még ma is az Egyesült Királyságban élnek annak ellenére, hogy elrendelték a kitoloncolásukat. A múltban egyes áldozatok szüleit letartóztatták rasszista uszítás vádjával, miközben az erőszaktevők szabadon folytathatták tevékenységüket.
A brit kormány felelőssége
A vádak szerint Keir Starmer, aki korábban az ügyészségi igazgatói pozíciót töltötte be, részt vett az esetek eltussolásában. Ez a botrány mélyen megrázta az Egyesült Királyságot, és súlyos kérdéseket vet fel a hatóságok és politikusok felelősségéről, valamint a társadalmi igazságosságról.
🔴 The child victims of rape were denied justice and protection from the state to preserve the image of a successful multicultural society.
— The Telegraph (@Telegraph) January 4, 2025
This is how the grooming gangs scandal was covered up ⬇️https://t.co/ah1cv27Jm9 pic.twitter.com/qdSO1iE48X
Hogyan tussolták el a grooming bandák botrányát?
A megerőszakolt gyermek áldozatokat megfosztották az igazságtól és az állami védelemtől, hogy fenntartsák a sikeres multikulturális társadalom látszatát.
Jess Phillips gyermekvédelmi miniszter döntése, hogy megakadályozza a nyilvános vizsgálatot az Oldhamban működő grooming bandák ügyében, kívülről nézve szinte érthetetlennek tűnik. Gyermekeket erőszakoltak és bántalmaztak férfiakból álló bandák, miközben a hatóságok nem védték meg őket.
Oldham városában a visszaélésekről 2022-ben készült egy jelentés, de annak vizsgálati időszaka csak 2011-től 2014-ig terjedt ki. A város túlélői kormányzati vizsgálatot kértek, amely hosszabb időszakot fedne le, és feltárná azokat az eseteket, amelyeket az előző jelentés kihagyott. Jess Phillips levelet írt a tanácsnak, amelyben elismerte a városban élők erős érzelmeit, de úgy vélte, hogy egy újabb helyi vizsgálat lenne a legjobb megoldás.
Ez egy olyan botrány, amelyet teljesen ki kellene deríteni, és amelyet a brit állam teljes erejével meg kellene vizsgálni. Elon Musktól Kemi Badenochig számos hang szólította fel a kormányt a vizsgálatra. Mégis, a kormány furcsa módon vonakodik feltárni a hivatalos személyek mulasztásait.
Egy régi vonakodás
Ez a vonakodás nem új keletű. Az ország különböző városaiban és utcáin, valamint a legkiszolgáltatottabbak védelmére létrehozott állami intézményekben a hatóságok szándékosan szemet hunytak az olyan bántalmazások felett, amelyek során többségében fehér gyermekeket bántalmaztak túlnyomórészt pakisztáni származású férfiakból álló bandák.
Idővel részletek derültek ki a rotherhami, telfordi, rochdale-i és számos más helyen történt visszaélésekről. Azonban mivel a történetek apránként kerültek nyilvánosságra, és a részletek olyan borzalmasak, hogy szinte olvashatatlanok, a botrány teljes mértéke még mindig nem jutott el a közvéleményhez.
Szenvedő gyermekek
A következő bekezdés olvasása nehéz lehet. Mégis, ha képes rá, olvassa el. Az Oxfordban Mohammed Karrar felett ítélkező Peter Rook bíró 2013-as ítéletéből származik.
Mohammed felkészítette áldozatát egy „csoportos anális erőszakra egy pumpa segítségével... Öt vagy hat férfi erőszakolta meg csoportosan. Egy piros labdát helyeztek a szájába, hogy elhallgattassák őt.”
Az ő története borzalmas. És sajnos korántsem egyedi.
Vegyük például „Annát” Bradfordból. Sérülékeny volt és gyermekotthonban élt, amikor 14 évesen többször jelentett erőszakot, bántalmazást és kényszerítést. Amikor hagyományos iszlám esküvő keretében „hozzáment” az erőszaktevőjéhez, a szociális munkása jelen volt a szertartáson. Azután a hatóságok megszervezték, hogy a lányt az „férje” szüleinél helyezzék el.
Telfordban Lucy Lowe 16 évesen halt meg anyjával és testvérével együtt, amikor az erőszaktevője felgyújtotta otthonukat 2000-ben. Lucy 14 évesen adott életet Azhar Ali Mahmood gyermekének, és várandós volt, amikor meggyilkolták.
A botrány kiterjedése
Egy országos nyilvános vizsgálat és igazságszolgáltatás elengedhetetlen, hogy az áldozatok igazságot kapjanak, és a felelősöket elszámoltassák. Egyértelmű, hogy az államnak el kell hagynia a multikulturalizmus illúziójának védelmezését, és a közbiztonságot kell előtérbe helyeznie.
Ahogy Rupert Lowe fogalmazott: „Bárki, aki részt vett ezekben a bűncselekményekben, börtönt érdemel. Az elkövetőket és cinkosaikat ki kell utasítani, és teljes felelősségre kell vonni.”
Gyermekeket áldoztak fel a közösségi kapcsolatok nevében – ez megbocsáthatatlan ár volt. Ideje, hogy az igazság napvilágra kerüljön.
