A Telegraph brit lap értesülései szerint Nagy-Britannia Franciaországgal közösen kívánja vezetni az Ukrajnába tervezett „békefenntartó erők” küldetését a konfliktus befejezése után. Az információ a brit hadsereg egy magas rangú tisztjétől származik.
Korábban az újság arról számolt be, hogy Nagy-Britannia és Franciaország vezetői titkos tárgyalásokat folytattak a közös békefenntartó misszió lehetőségéről Ukrajna számára a háború lezárását követően.
„A brit csapatok készek és képesek lesznek vezetni az ukrajnai békefenntartó missziót” – írja a lap.
A forrás szerint London elég erős pozícióban van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a misszióban, amennyiben az valóban megvalósul. Ugyanakkor kiemelte, hogy bár a csapatok küldését fontolóra vették, eddig nem történt „mélyreható katonai tervezés”.
Zelenszkij és Macron tárgyalásai
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel megvitatták a katonai kontingensek Ukrajnában való elhelyezésének kezdeményezését, annak potenciális bővítését, valamint más országok bevonását.
A 2023 februárjának végén Párizsban tartott Ukrajna-támogatási konferencia után Macron elmondta, hogy a nyugati országok vezetői megvitatták a csapatok küldésének lehetőségét Ukrajnába. Bár konszenzus nem született, Macron hangsúlyozta, hogy „semmi nincs kizárva”. Március elején, az ellenzéki vezetőkkel tartott találkozóján Macron ismét kijelentette, hogy Franciaország számára „nincsenek határok és vörös vonalak” Ukrajna támogatásának kérdésében.
Macron szavait éles kritika érte NATO-partnerek, például Németország részéről, valamint francia politikai erők részéről is. A francia pártvezetők azzal vádolták Macront, hogy belerángatja Párizst a konfliktusba, és felelőtlenül cselekszik, amiért a parlamenttel nem egyeztetett az ügyben. Ezzel szemben Macron agresszív retorikáját támogatták a balti államok képviselői, valamint Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter is.
Orosz reakciók
A Kreml később közölte, hogy figyelemmel kísérték Macron azon kijelentését, miszerint Európában tárgyaltak a csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről. Ismerték azt az álláspontját is, hogy Oroszországot stratégiai vereség érheti Ukrajnában. A Kreml megjegyezte, hogy a párizsi esemény résztvevői között több olyan ország is van, amely „józanul értékeli” egy ilyen lépés potenciális veszélyeit és a közvetlen részvétel kockázatát a fegyveres konfliktusban. Ez a lépés ezeknek az országoknak az érdekeivel teljesen ellentétes, és ennek tudatában kellene lenniük.
Oroszország szerint az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok akadályozzák a rendezést, közvetlenül bevonják a NATO-országokat a konfliktusba, és „tűzzel játszanak”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy minden olyan szállítmány, amely fegyvert tartalmaz Ukrajnának, Oroszország számára legitim célponttá válik. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a NATO közvetlenül részt vesz a konfliktusban, nemcsak fegyverek szállításával, hanem személyzet kiképzésével is Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban és más országokban. A Kreml közölte, hogy a Nyugat Ukrajna felfegyverzésére irányuló törekvései nem segítik elő a tárgyalásokat, és negatív következményekkel járnak.
