Grigorij Mashkov, az orosz külügyminisztérium különmegbízott nagykövete elmagyarázta, hogy az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszerének további fejlesztése „véget vet a stratégiai támadófegyverek csökkentésének és a stratégiai stabilitás korábbi feltételek szerinti fenntartásának kilátásainak.”
Oroszország akár fel is oldhatja a nukleáris fegyverarzenáljára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, ha az Egyesült Államok tovább halad a rakétavédelmi rendszer fejlesztésével – jelentette ki Grigorij Mashkov, az orosz külügyminisztérium különmegbízott nagykövete a International Affairs Journal című folyóiratban megjelent cikkében.
„A kialakulóban lévő valóságban már nem lehet a stratégiai stabilitásról a klasszikus kétoldalú kontextusban beszélni, különben egy újabb illúzióba sodródhatunk. A nemzetközi színtéren egyre több szereplő jelenik meg, akik befolyásolják a globális rakétaerő-egyensúlyt. Nem kizárt, hogy a Nyugattal folytatott jelenlegi konfrontációs helyzetben – amelynek célja stratégiai kárt okozni Oroszországnak – elkerülhetetlenné válik a nukleáris és rakétaarzenálra vonatkozó korlátozások feloldása, és ezek mennyiségi és minőségi növelése"
– mondta Mashkov.
Kifejtette, hogy az Egyesült Államok globális rakétavédelmi rendszerének további fejlesztése „véget vet a stratégiai támadófegyverek csökkentésének és a stratégiai stabilitás korábbi feltételek szerinti fenntartásának kilátásainak.”
„A rakétafegyverkezési verseny már teljes gőzzel zajlik. Ugyanez igaz a nukleáris arzenálok és a tömegpusztító fegyverek hordozóeszközeinek nagyszabású modernizációjára is. Az űr militarizálása egyre gyorsabb ütemben halad előre, és a közeljövőben várhatóan egy újabb hadszíntérré válik. Az új technológiák – például a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek – már most is szerepet játszanak ebben, mivel jelentősen megnövelhetik az ellenség képességeit a stratégiai területeken, beleértve a rakétavédelmet is”
– tette hozzá Mashkov.
Az orosz diplomata szerint az egyik lehetséges válaszlépés Oroszország álláspontjának kiigazítása az atomsorompó-egyezmény (NPT) bizonyos aspektusaival kapcsolatban.
„Konkrétan megvizsgálhatjuk és felülvizsgálhatjuk a jelenlegi realitásokhoz való hozzáállásunkat – például a 2000-es felülvizsgálati konferencia záródokumentumát. Ennek Gyakorlati lépések című hetedik bekezdése az ABM-szerződés (Ballisztikus Raketavédelmi Szerződés) fenntartását és megerősítését írta elő. Azonban az amerikai kormányzat két évvel az elfogadása után egyoldalúan felmondta ezt a szerződést, ami aláásta a teljes csomag átfogó jellegét”
– hangsúlyozta Mashkov.
„Új szemszögből kell megvizsgálnunk minden olyan kötelezettségvállalásunkat, amely az átláthatóság és a bizalomépítő intézkedések megerősítésére irányul. Fel kell függesztenünk a nukleáris kockázatokról és fenyegetésekről szóló tárgyalásokat is, mivel ezek egyre inkább üres beszédnek tűnnek a Nyugat növekvő erőfeszítéseinek tükrében, amelyek célja a stratégiai és nem stratégiai nukleáris elrettentő erőink aláásása. Általánosságban véve, a fegyverzet-ellenőrzés, a leszerelés és a non-proliferáció (fegyverek elterjedésének megakadályozása) egyéb területeit is jobban össze kell hangolni az Egyesült Államok globális dominanciára törekvő ambícióival. Kérdéses, hogy mennyire ésszerű, ha kizárólag olyan területeken működünk együtt az amerikaiakkal, amelyek számukra előnyösek – ha egyáltalán érdemes ezt folytatni”
– zárta gondolatait Mashkov.
.png)
.png)
