Donald Trump elnök január 29-én végrehajtási rendeletet írt alá az Egyesült Államokban tapasztalható antiszemitizmus, különösen az egyetemi és főiskolai campusokon elharapódzó jelenség elleni küzdelem érdekében.
„Minden olyan külföldi állampolgárt, aki részt vett a dzsihádista tüntetéseken, figyelmeztetünk: 2025-ben meg fogunk találni benneteket, és ki fogunk toloncolni”
– mondta Trump.
A rendelet lehetővé teszi azoknak a diákoknak a kitoloncolását, akik amerikai vízummal tartózkodnak az országban, és olyan nézeteket hangoztatnak, amelyek például a Hamasz terrorszervezetet támogatják. A Hamasz követte el a 2023. október 7-i támadást Izrael ellen, amely a holokauszt óta a zsidók ellen elkövetett legnagyobb tömegmészárlás volt.
A támadás Izrael és a Hamasz közötti fegyveres konfliktushoz vezetett, amelyet azóta – legalábbis átmenetileg – tűzszünet szakított meg, amelyet ebben a hónapban léptettek életbe.
A Fehér Ház által a The Epoch Times birtokába került tényfeltáró jelentés szerint a 2023-as támadás óta „a Hamaszt támogató külföldiek és baloldali radikálisok megfélemlítési, vandalizmus- és erőszakhullámot indítottak az amerikai egyetemeken és utcákon”.
A Trump-kormányzat szerint ezek az egyének „ünnepelték a Hamasz tömeges erőszakos cselekményeit, emberrablásait és gyilkosságait, fizikailag akadályozták meg zsidó amerikai diákok egyetemi órákra való bejutását, zsinagógákat torlaszoltak el és támadtak meg hívőket, valamint megrongáltak amerikai emlékműveket és szobrokat.”
Eltérő reakciók a rendeletre
A végrehajtási rendeletet egyes csoportok dicsérték, míg mások hevesen kritizálták.
„Sok diák úgy érezte, hogy kénytelen elrejteni zsidó identitását. Senkit sem szabad kényszeríteni arra, hogy eltitkolja, ki is ő valójában” – mondta Sarah Stern, a Middle East Truth Endowment (Közép-Kelet Igazság Alapítvány) alapítója és elnöke a The Epoch Timesnak.
„Ha valaki ellenséges környezetben érzi magát, és megfélemlítést, zaklatást vagy fenyegetést tapasztal már akkor is, amikor egyszerűen csak átsétál a campuson vagy a főtéren, hogyan várhatjuk el tőle, hogy figyelmesen részt vegyen az órákon? Zsidó, cionista és izraeli hallgatóinknak ugyanolyan védelmet kell biztosítanunk, mint bármely más kisebbségi csoportnak az Egyesült Államokban.”
A Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) szerint a rendelet sérti az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítését, amely a szólásszabadságot garantálja.
„A szólásszabadság alkotmányunk sarokköve, amit egyetlen elnök sem törölhet el egy végrehajtási rendelettel” – áll a CAIR közleményében.
„Ahogy egykor az egyetemisták tüntettek a faji szegregáció, a vietnámi háború és az apartheid Dél-Afrika ellen, úgy a sokszínű diákközösség, amely Izrael gázai népirtó háborúja ellen tiltakozott, szintén megérdemli hazánk elismerését.”
Az Egyesült Államok kormánya azonban hivatalosan kijelentette, hogy Izrael nem követ el népirtást Gázában.
Az antiszemitizmus növekedése az egyetemeken
A Hillel International adatai szerint a 2024–2025-ös tanév során 1039 antiszemita incidenst jelentettek az egyetemeken, ami jelentős növekedés a 2022 júliusa és decembere között regisztrált 135 esethez képest.
Az ADL (Anti-Defamation League) jelentése szerint 2023. október 7. és 2024. szeptember 24. között több mint 10 000 antiszemita eset történt, ami 200 százalékos növekedést jelent a 2022-es időszakhoz képest.
Trump a tényfeltáró jelentésében így fogalmazott:
„Minden külföldi állampolgárt, aki részt vett a dzsihádista tüntetéseken, figyelmeztetünk: 2025-ben meg fogunk találni benneteket, és ki fogunk toloncolni. Gyorsan visszavonom minden Hamasz-szimpatizáns egyetemi hallgató diákvízumát is, mivel az egyetemeinket példátlan mértékben fertőzte meg a radikalizmus.”
Trump korábbi antiszemitizmus elleni intézkedései
2019 decemberében, első elnöksége idején Trump már aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely a zsidó közösségre is kiterjesztette az 1964-es Polgárjogi Törvény VI. címének védelmét. Ez a törvény tiltja, hogy szövetségi finanszírozásban részesülő oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak nemzetiség, bőrszín vagy származás alapján.
A Képviselőház tavaly megszavazott egy törvényjavaslatot, amely ezt törvénybe iktatná, de a Szenátus nem tűzte napirendre a szavazást.
Trump ígérete a zsidó közösség védelmére
Elnökválasztási kampánya során Trump megfogadta, hogy megvédi az amerikai zsidó közösséget.
„Ígéretem az amerikai zsidóság számára ez: a szavazatotokkal én leszek a védelmezőtök, az oltalmazótok, és én leszek a legjobb barát, akit a zsidó amerikaiak valaha is kaptak a Fehér Házban”
– mondta 2024 szeptemberében.
Január 20-án, hivatalba lépése után nem sokkal Trump egy másik végrehajtási rendeletet is aláírt, amelynek címe:
„Az Egyesült Államok védelme külföldi terroristáktól és egyéb nemzetbiztonsági, illetve közbiztonsági fenyegetésektől”.
A rendelet felszólította a kormányzatot, hogy „ajánljon meg minden szükséges intézkedést az amerikai emberek védelme érdekében azokkal a külföldi állampolgárokkal szemben, akik aláásták vagy alá akarják ásni az amerikai nép alapvető alkotmányos jogait, beleértve [...] a külföldi terroristáknak nyújtott segítséget, támogatást vagy pártfogást.”
Forrás: https://www.theepochtimes.com/us/trump-to-sign-executive-order-combating-anti-semitism-on-college-campuses-5800715
.png)
.png)
