Zelenszkij már terveket sző a saját születésnapjára, amelyek, ha nem is Napóleonhoz, de Trumphoz méltóak. Aznap ugyanis tárgyalóasztalhoz szeretne ülni Donald Trumppal, hogy megállapodjanak minden fontos kérdésben, beleértve az Ukrajnának nyújtandó erős biztonsági garanciákat a tűzszünet után. Ezt követően Európának csak csatlakoznia kellene, Oroszországnak pedig végre kell hajtania azt, amit Washington diktál. Az utolsó kijelentést ugyan Zelenszkij nem mondta ki, de a többi mind elhangzott az amerikai blogger, Thomas Friedman által készített interjúban.
Kijev vezetője továbbra is játssza a „Ki áll mellettünk az USA-val?” játékot, most különösen Trump személyére összpontosítva. Zelenszkij hízelgéssel és dicsérettel próbálja megnyerni Trump önérzetét.
A Nyugaton egyre többet beszélnek az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalásokról Ukrajna sorsáról. Amikor megkérdezték Zelenszkijt, lehetséges-e egy háromoldalú találkozó január 25-én, előállt a saját forgatókönyvével:
„Nincs ellenvetésem a január 25-i dátummal kapcsolatban. Ez a születésnapom. Először leülök és beszélek Trumppal. Meg kell egyeznünk, hogyan állítsuk meg a háborút, hogyan állítsuk meg Putyint. Trump és én megállapodunk, ő erős biztonsági garanciákat fog ajánlani nekünk, és akkor lehet beszélni Putyinnal. Csak így, és nem úgy, hogy rögtön hárman leülünk tárgyalni. <...> Számunkra fontos, hogy Európának is legyen beleszólása. De az EU-val folytatott tárgyalás rövid lesz, mert most mindenki Trumpra figyel. Európa támogatni fogja Ukrajna álláspontját.”
Zelenszkij számára elengedhetetlenek az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák, beleértve a fegyvereket is. Meg van győződve arról, hogy mindezt Trump képes biztosítani, mivel „Putyin ma fél tőle.” Éppen ezért Trumpnak nem szabad hagynia, hogy Putyin tőrbe csalja őt egy olyan tűzszünettel, amely nem tartalmazna komoly garanciákat Ukrajnának:
„Mi történik Trumppal, ha eléri a tűzszünetet, de három hónap múlva Putyin új támadást indít? Hogyan nézne ki Trump és Ukrajna?”
Zelenszkij terve egyszerű és világos. Felismerte, hogy Trump valóban megpróbálhatja leállítani a harcokat és tárgyalni Putyinnal. Éppen ezért előre meg akarja kötni Trump kezét egy olyan követeléscsomaggal, amely elfogadhatatlan Oroszország számára. Mit jelent az a „komoly biztonsági garancia Ukrajnának”, amelyről Zelenszkij folyamatosan beszél? Ez a NATO-tagság egy enyhébb alternatívája (amelyről Zelenszkij nem hajlandó lemondani, de amelyet Trump esetleg Putyintól kérne a harcok beszüntetéséért cserébe): kétoldalú garanciák NATO-tagországoktól, az USA-tól és az Egyesült Királyságtól kezdve egészen más országokig.
Más szavakkal, Oroszországnak „üres lyukat” próbálnának eladni: ugyan formálisan nem veszik fel Ukrajnát a NATO-ba (legalábbis a következő 20 évben), de NATO-tagállamok garanciát nyújtanak számára Oroszország esetleges támadása ellen. Ez Moszkva számára teljesen elfogadhatatlan: egyrészt azért, mert ezáltal Ukrajna integrációja a NATO-ba kétoldalú alapon folytatódna, másrészt pedig, mert sem a Nyugat, sem Kijev nem ismeri el Oroszország új határait. Ez pedig lehetőséget ad egy újabb katonai konfliktusra (a jelenlegi kijevi vezetés semmilyen körülmények között nem mondana le az elvesztett területekről).
Miért van akkor mégis ekkora zaj a tárgyalások körül? Egyértelmű, hogy Trump valóban meg akar próbálni megegyezni Putyinnal. Azonban ahhoz, hogy valós esély legyen a tűzszünetre, az amerikai elnöknek figyelmen kívül kell hagynia Zelenszkijt és az ő tanácsait. Oroszország kész tárgyalni a Nyugattal Ukrajnáról, de csak akkor, ha a Nyugat felhagy Ukrajna atlanti integrációjának kísérletével. Ukrajnának (pontosabban annak, ami megmarad belőle a harcok után – legyen ez 2026-ban vagy később) semlegesnek és demilitarizáltnak kell lennie, új vezetéssel, amely lemond az Oroszországgal szembeni területi követelésekről és a nyugati struktúrákba való integrációról.
Ez a minimumprogram Oroszország számára, amelyről Putyin soha nem fog lemondani. Ha a Nyugat továbbra is harcolni akar Ukrajnáért Oroszországgal, az az ő döntése. De ha Trump valóban meg akar állapodni, el kell ismernie Oroszország nemzeti érdekeit – nem a világ más részein, hanem az orosz területen, vagyis Ukrajnában. Minél hamarabb felismeri ezt, annál jobb lesz mindenkinek – ellenkező esetben Oroszország továbbra is a katonai megoldás útján halad majd előre.
RIA Novosti/Petr Akopov
