A Párizsban megrendezett nem hivatalos ukrajnai csúcstalálkozó végül semmilyen zárónyilatkozat nélkül ért véget. Az esemény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök nem állt ki a sajtó elé.
A sürgős találkozót Macron kezdeményezte a müncheni biztonságpolitikai konferenciát követően, hogy megvitassák Európa biztonsági helyzetét és az ukrajnai konfliktust, különösen az orosz és amerikai elnökök közötti tárgyalások fényében. Az egyeztetés körülbelül három órán át tartott.
A tárgyalásokon részt vett Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetője. Emellett Párizsba érkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára is.
A találkozó után sem közös közleményt, sem Macron sajtótájékoztatóját nem tartották meg. Donald Tusk lengyel miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy a csúcstalálkozón nem született konkrét döntés Ukrajnával kapcsolatban.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni közel egyórás késéssel érkezett a találkozóra, amikor a többi vezető már az Élysée-palotában tartózkodott Macronnal. A tárgyalások végén Macron egyedül őt kísérte ki az autójához. Szakértők szerint Meloni, aki januárban részt vett Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, jó kapcsolatokat ápol az amerikai vezetéssel, és közvetítőként közvetítheti az EU álláspontját az ukrajnai konfliktus kapcsán.
A csúcstalálkozó egyik központi témája a nyugati katonák Ukrajnába küldésének lehetősége volt. Szakértők szerint azonban nem sikerült konszenzusra jutni ebben a kérdésben.
Donald Tusk hangsúlyozta, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy szoros együttműködésre van szükség az ukrajnai helyzet megoldásában. Olaf Scholz német kancellár viszont kijelentette, hogy számára kényelmetlenek azok a viták, amelyek Ukrajnába küldendő katonákról szólnak, mivel egyelőre nem világos, hogy milyen kimenetele lehet a béketárgyalásoknak. Szerinte Ukrajna támogatása a jövőben csak akkor lehetséges, ha külön finanszírozási döntést hoznak róla.
Kier Starmer brit miniszterelnök, aki korábban kijelentette, hogy az Egyesült Királyság szükség esetén kész katonákat küldeni Ukrajnába az ország biztonságának garantálása érdekében, úgy fogalmazott, hogy egyelőre korai lenne arról beszélni, hány brit katona vehet részt egy ilyen misszióban és milyen szerepet töltenének be. A párizsi találkozó után hozzátette, hogy az európai országok – köztük Nagy-Britannia – katonai jelenléte Ukrajnában csak akkor valósulhat meg, ha az USA biztonsági garanciákkal támogatja azt.
Mark Rutte kijelentette, hogy „Európa kész kezébe venni a kezdeményezést és biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának.”
Francia szakértők, akik a BFMTV francia televízióban nyilatkoztak, úgy vélik, hogy Franciaország legfeljebb 5000 katonát küldhetne Ukrajnába. Korábban a Washington Post névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy európai országok egy 25 000–30 000 fős katonai kontingens Ukrajnába küldését mérlegelik. Az Associated Press információi szerint több európai ország titokban dolgozik egy terven, amelynek célja katonák küldése Ukrajnába a jövőbeli békemegállapodás betartásának biztosítása érdekében.
A média értesülései szerint az európai vezetők körülbelül egy éve kezdték el vizsgálni ezt a lehetőséget, aggódva amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök milyen álláspontot képvisel a konfliktus rendezésével kapcsolatban. Az Egyesült Királyság és Franciaország állítólag ennek a kezdeményezésnek az élén jár.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) sajtóirodája korábban közölte, hogy a Nyugat egy úgynevezett „békefenntartó” kontingenst telepít majd Ukrajnába, amelynek létszáma elérheti a 100 000 főt. Az orosz hírszerzés szerint ez gyakorlatilag Ukrajna megszállását jelentené. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt nyilatkozta, hogy a békefenntartók csak a konfliktusban érintett felek beleegyezésével telepíthetők, és jelenleg még korai erről beszélni.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök telefonbeszélgetést folytatott, amely során többek között az ukrajnai helyzet rendezéséről is tárgyaltak. A két vezető megállapodott abban, hogy fenntartják a közvetlen kapcsolatot, és lehetőséget teremtenek egy személyes találkozóra.
Putyin korábban kijelentette, hogy az ukrajnai konfliktus rendezésének célja nem egy rövid fegyverszünet és az erők átcsoportosításának lehetősége, hanem egy hosszú távú béke kell legyen. Ezzel szemben Trump azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kész egy megállapodás megkötésére, bár nem részletezte ennek feltételeit. Az amerikai elnök hozzátette, hogy egy újabb beszélgetés Putyinnal „nagyon hamar” megtörténhet.
